Magányosan sétáló (nagy)macskánk – a hiúz
„Hallgass, várj és figyelj; ez az eset akkor esett, édes gyermekem, amikor a háziállatok még vadak voltak. Vad volt a kutya, vad a ló, a tehén, a juh, és vad volt a disznó – vadabb már nem is lehetett –, s ott járkáltak a ringó-rengő rengetegben a maguk vad csapásain. De minden vadállatok legvadabbika a macska volt. Magányosan kószált, s minden hely egyforma volt neki.” – Rudyard Kipling: A magányosan sétáló macska
A nagymacska szóról legtöbbünknek oroszlán, tigris, párduc jut eszünkbe. Romániával ennek megfelelően kevesen asszociálnák. Pedig érintettek lennénk, nem is akárhogyan! Mégpedig egy, a felsorolásból kimaradt nagymacska, a hiúz révén. A pamacsos fülű ragadozó itteni populációja európai viszonylatban igazi hiúznagyhatalommá teszi Romániát!
A diszkrét természetű állatról Sugár Szilárd kutatóval beszélgettünk.
HIÚZOK EURÓPÁBAN
Romániában a 2012-es, hozzávetőleges adatok szerint nagyjából 1500-as hiúzpopuláció lehetett. A felmérést a vadásztársaságok készítették. Közben az állat vadászatát betiltották, közvetlen érdekeltség híján pedig újabb számlálásra nem került sor. Mindenképpen elmondható, hogy hasonló hiúznépességgel Európában legfeljebb az északi országok dicsekedhetnek.
Articol editat de papp.zakor.andras, 21 június 2017, 13:37 / actualizat: 5 július 2020, 19:00
„Hallgass, várj és figyelj; ez az eset akkor esett, édes gyermekem, amikor a háziállatok még vadak voltak. Vad volt a kutya, vad a ló, a tehén, a juh, és vad volt a disznó – vadabb már nem is lehetett –, s ott járkáltak a ringó-rengő rengetegben a maguk vad csapásain. De minden vadállatok legvadabbika a macska volt. Magányosan kószált, s minden hely egyforma volt neki.” – Rudyard Kipling: A magányosan sétáló macska
A nagymacska szóról legtöbbünknek oroszlán, tigris, párduc jut eszünkbe. Romániával ennek megfelelően kevesen asszociálnák. Pedig érintettek lennénk, nem is akárhogyan! Mégpedig egy, a felsorolásból kimaradt nagymacska, a hiúz révén. A pamacsos fülű ragadozó itteni populációja európai viszonylatban igazi hiúznagyhatalommá teszi Romániát!
A diszkrét természetű állatról Sugár Szilárd kutatóval beszélgettünk.
HIÚZOK EURÓPÁBAN
Romániában a 2012-es, hozzávetőleges adatok szerint nagyjából 1500-as hiúzpopuláció lehetett. A felmérést a vadásztársaságok készítették. Közben az állat vadászatát betiltották, közvetlen érdekeltség híján pedig újabb számlálásra nem került sor. Mindenképpen elmondható, hogy hasonló hiúznépességgel Európában legfeljebb az északi országok dicsekedhetnek.
MILYEN MACSKA A HIÚZ?
„Mivel erdőben él, inkább magas hegyen, nagyon rejtőzködő, nem szeret mutatkozni igazából más állatoknak sem, mert neki fontos, hogy rejtve maradjon, a zsákmányszerzés szempontjából. […] Például vegyük az oroszlánt! Ugye ők nagy, füves szavannákon vadásznak és ott azért kontaktusban vannak a vaddal is amit elejtenek, egymás látványától nem riadnak vissza! […] A hiúznál a zsákmány is rejtőzködik, tehát ő szépen ki kell várja, meg kell keresse… Igazából, mint egy házimacska, csak ezt képzeljük el fent, a magas hegyen!”
CSALÁD ÉS KÉGLI
Mekkora egy hiúzcsalád? Hogy zajlik a gyereknevelés? Milyen a családi kégli?
Erről lesz szó a következőkben. A közepén kezdtük, éspedig azzal a vonzattal, ami az állatok életciklusát is meghatározza: mennyit tart a „gyerekkor”, meddig marad együtt a család?
A HIÚZOK ÉS MI
Hogy viselik a hiúzok az állandó emberi terjeszkedést, különös tekintettel a „kicsiny, de előkelő társaság” iránti egyértelmű preferenciájukra? Ragadozókról lévén szó, milyen a hírük, sajtójuk, mondjuk a medvékéhez képest?
Nos, úgy tűnik, a diszkréció kifizetődik!
[youtube height=”HEIGHT” width=”WIDTH”]https://www.youtube.com/watch?v=tmnRP85ibH8&feature=youtu.be[/youtube]
Webcikk, interjú: Papp-Zakor András
A meg nem jelölt forrású képek, illetve a záróvideo a Sugár Szilárd által kihelyezett, mozgásérzékelős, automata kamerákkal készültek.