Képernyőmentés
A közmédia nem volt a köz médiája. A köz jó része nem nézte, mert nem szólította meg, mert nem akarta naponta a képébe kapni, hogy indulni kell a háborúba, nem akarta azt látni, hogy nem is törekednek a tájékoztatásra. A köz kisebbik része azért nézte, mert csak ez volt neki.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 július 8, 13:39
Nem égetünk újságot. Akkor sem, ha hazudik.
Ezt a címet adta egy szösszenetének a Magyar Narancs 2016 októberében, amikor a Népszabadság beszántása elleni budapesti tüntetésen néhányan elégették az akkori Magyar Idők egyik példányát. A Magyar Idők egy rövid életű, Fidesz-kormányközeli napilap volt, 2015-ben hozták létre, 2019-ben pedig felvette az egy évvel azelőtt megszűnt Magyar Nemzet nevét. Az addigi Magyar Nemzet szellemi utódja pedig a Magyar Hang lett.
Ez a néhány mondat csak egy kis szeletét, mégis beszédes példáját mutatja azoknak a sajtópiaci mozgásoknak, amelyek az elmúlt szinte két évtizedben történtek Magyarországon, és amelyek ellen számtalan alkalommal emelték fel szavukat az érintettek, a szakmabeliek, a médiafogyasztók. Bezárások, átvételek, elképesztő mocskot és gyűlöletet ontó portálocskák megjelenése jellemezte ezt az időszakot, és gyakorlatilag tényleg csak egy maroknyi olvasható felület akadt.
Ezekkel szemben pedig elindult a „függetlenobjektívezés”, amit a közbeszéd lezüllésén túl azért tartok problémásnak, mert szerintem a sajtóval kapcsolatban rég el kellene felejtenünk ezt a két szót. Nincs szó szoros értelemben vett függetlenség, persze, lehet ezt arra használni, hogy a hatalom nem szól bele, de a finanszírozás szempontjából soha nincs függetlenség. A közmédia az állami pénzektől függ, a kereskedelmi a reklámoktól és/vagy az előfizetőktől; jó esetben csak annyira, hogy van vagy nincs pénz, de ez utópia. Ami pedig az objektivitást illeti, erre lehet maximálisan törekedni, például ahogy mi is tesszük a Kolozsvári Rádióban, de azon túl, hogy kettő meg kettő csak a filmekben néha öt, matematikában sohasem, sokszor nagyon nehéz meghatározni, hogy mi az objektív, már csak az emberi faktor miatt. A BBC-t rendszeresen kritizálják például azért, hogy „túlságosan objektív” a klímaváltozással kapcsolatban, vagyis a kiegyensúlyozottság jegyében túl sokat szerepelteti a képernyőn az ezt tagadókat. Mivel az éghajlatváltozás ténye mára a kettő plusz kettő kategóriájába lépett, valóban lehet vitatkozni arról, hogy kell-e ennyi ellenpont egy olyan kérdésben, ahol egyesek szerint nem is lenne helye az ellenpontnak. Ezek viszont szubjektív megközelítések, ezért mondtam, hogy nincs tökéletes objektivitás.
Mindezeket azért soroltam, hogy szemléltessem, szinte el is tekinthetünk attól, hogy a magyar közszolgálati média legalább az elmúlt 16 évben nem volt független, és nem volt objektív. A szó legszorosabb értelmében nem volt ilyen az úgynevezett ellenzéki média sem, és a korábbi kormány holdudvarába sorolható sem. Viszont a közmédia nem volt a köz médiája. A köz jó része nem nézte, mert nem szólította meg, mert nem akarta naponta a képébe kapni, hogy indulni kell a háborúba, nem akarta azt látni, hogy nem is törekednek a tájékoztatásra. A köz kisebbik része azért nézte, mert csak ez volt neki. És sajnos így is sikerült olyan szinten lezülleszteni a közbeszédet és a gondolkodást – persze, a többi kormányközeli sajtóorgánum segítségével –, hogy évekbe fog telni ebből felállni, ha egyáltalán sikerül. És ehhez nagyon nagy szükség lesz arra, hogy az új kormány ne folytassa ugyanezt a trendet, csak ellenkező előjellel.
Kedden délután egy időre elsötétült az M1 csatorna. A képernyőn néhány óráig a következő szöveg volt olvasható: „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!” Aztán a sugárzás szimbolikusan 19 óra 56 perckor, A tanú című filmmel indult újra.
És most, a korábbi kormányhoz közelieket leszámítva, érthető módon senki sem mondta, hogy „nem égetünk újságot, akkor sem, ha hazudik”.*
*Az utolsó mondatot félreérthetőség miatt utólag pontosítottam.