Élő Kolozsvári Rádió

Képernyőmentés

A közmédia nem volt a köz médiája. A köz jó része nem nézte, mert nem szólította meg, mert nem akarta naponta a képébe kapni, hogy indulni kell a háborúba, nem akarta azt látni, hogy nem is törekednek a tájékoztatásra. A köz kisebbik része azért nézte, mert csak ez volt neki.

Képernyőmentés

Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 július 8, 13:39

Nem égetünk újságot. Akkor sem, ha hazudik.

Ezt a címet adta egy szösszenetének a Magyar Narancs 2016 októberében, amikor a Népszabadság beszántása elleni budapesti tüntetésen néhányan elégették az akkori Magyar Idők egyik példányát. A Magyar Idők egy rövid életű, Fidesz-kormányközeli napilap volt, 2015-ben hozták létre, 2019-ben pedig felvette az egy évvel azelőtt megszűnt Magyar Nemzet nevét. Az addigi Magyar Nemzet szellemi utódja pedig a Magyar Hang lett.

Ez a néhány mondat csak egy kis szeletét, mégis beszédes példáját mutatja azoknak a sajtópiaci mozgásoknak, amelyek az elmúlt szinte két évtizedben történtek Magyarországon, és amelyek ellen számtalan alkalommal emelték fel szavukat az érintettek, a szakmabeliek, a médiafogyasztók. Bezárások, átvételek, elképesztő mocskot és gyűlöletet ontó portálocskák megjelenése jellemezte ezt az időszakot, és gyakorlatilag tényleg csak egy maroknyi olvasható felület akadt.

Ezekkel szemben pedig elindult a „függetlenobjektívezés”, amit a közbeszéd lezüllésén túl azért tartok problémásnak, mert szerintem a sajtóval kapcsolatban rég el kellene felejtenünk ezt a két szót. Nincs szó szoros értelemben vett függetlenség, persze, lehet ezt arra használni, hogy a hatalom nem szól bele, de a finanszírozás szempontjából soha nincs függetlenség. A közmédia az állami pénzektől függ, a kereskedelmi a reklámoktól és/vagy az előfizetőktől; jó esetben csak annyira, hogy van vagy nincs pénz, de ez utópia. Ami pedig az objektivitást illeti, erre lehet maximálisan törekedni, például ahogy mi is tesszük a Kolozsvári Rádióban, de azon túl, hogy kettő meg kettő csak a filmekben néha öt, matematikában sohasem, sokszor nagyon nehéz meghatározni, hogy mi az objektív, már csak az emberi faktor miatt. A BBC-t rendszeresen kritizálják például azért, hogy „túlságosan objektív” a klímaváltozással kapcsolatban, vagyis a kiegyensúlyozottság jegyében túl sokat szerepelteti a képernyőn az ezt tagadókat. Mivel az éghajlatváltozás ténye mára a kettő plusz kettő kategóriájába lépett, valóban lehet vitatkozni arról, hogy kell-e ennyi ellenpont egy olyan kérdésben, ahol egyesek szerint nem is lenne helye az ellenpontnak. Ezek viszont szubjektív megközelítések, ezért mondtam, hogy nincs tökéletes objektivitás.

Mindezeket azért soroltam, hogy szemléltessem, szinte el is tekinthetünk attól, hogy a magyar közszolgálati média legalább az elmúlt 16 évben nem volt független, és nem volt objektív. A szó legszorosabb értelmében nem volt ilyen az úgynevezett ellenzéki média sem, és a korábbi kormány holdudvarába sorolható sem. Viszont a közmédia nem volt a köz médiája. A köz jó része nem nézte, mert nem szólította meg, mert nem akarta naponta a képébe kapni, hogy indulni kell a háborúba, nem akarta azt látni, hogy nem is törekednek a tájékoztatásra. A köz kisebbik része azért nézte, mert csak ez volt neki. És sajnos így is sikerült olyan szinten lezülleszteni a közbeszédet és a gondolkodást – persze, a többi kormányközeli sajtóorgánum segítségével –, hogy évekbe fog telni ebből felállni, ha egyáltalán sikerül. És ehhez nagyon nagy szükség lesz arra, hogy az új kormány ne folytassa ugyanezt a trendet, csak ellenkező előjellel.

Kedden délután egy időre elsötétült az M1 csatorna. A képernyőn néhány óráig a következő szöveg volt olvasható: „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!” Aztán a sugárzás szimbolikusan 19 óra 56 perckor, A tanú című filmmel indult újra.

És most, a korábbi kormányhoz közelieket leszámítva, érthető módon senki sem mondta, hogy „nem égetünk újságot, akkor sem, ha hazudik”.*

*Az utolsó mondatot félreérthetőség miatt utólag pontosítottam.

Élő halott
Kanapéfilozófia péntek, 2026 október 162026 október 16, 13:30

Élő halott

Az elmúlt bő két hétben ismét előtérbe került a halálbüntetés témája a közbeszédben, miután az Egyesült Államokban sikertelenül...

Élő halott
Bízd csak anyucira és apucira!
Kanapéfilozófia péntek, 2026 október 162026 október 16, 12:17

Bízd csak anyucira és apucira!

Nem is olyan régen egy tanítónőt lökdöstek meg a szülők azért, mert a gyermeküket rendreutasította egy osztálykiránduláson, most pedig...

Bízd csak anyucira és apucira!
Ne járjunk úgy, mint a zongorával
Kanapéfilozófia szerda, 2026 október 142026 október 14, 13:47

Ne járjunk úgy, mint a zongorával

Valamikor bő 10 évvel ezelőtt, politikai döntéshozói minőségemben, azt kérte számon rajtam egy tényfeltáró újságíró, hogy miért...

Ne járjunk úgy, mint a zongorával
Ismeretlen ismerősünk: Zsolt, aki ékszereket javít
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 október 82026 október 8, 14:53

Ismeretlen ismerősünk: Zsolt, aki ékszereket javít

Általában sokan álldogálnak Vincze Zsolt műhelye előtt a Szappany/Tipografiei utcában, de az emberek türelmesen kivárják, hogy rájuk...

Ismeretlen ismerősünk: Zsolt, aki ékszereket javít
Kanapéfilozófia hétfő, 2026 október 52026 október 5, 13:47

Tegyem vagy ne tegyem?

Hűséges szelektáló vagyok, erről többször beszéltem. De be kell ismernem: eléggé fogy már a türelmem. Legutóbb a közösségi platformon...

Tegyem vagy ne tegyem?
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 október 12026 október 1, 14:26

V-am găsit mașina!

Valamikor a kilencvenes évek közepén ellopták az egyik ismerősöm autóját. Eltelt egy év. Aztán még egy. A srác közben beletörődött,...

V-am găsit mașina!
Kanapéfilozófia szerda, 2026 szeptember 302026 szeptember 30, 12:45

Egyenruha ellen egyenfekete

Sok évvel ezelőtt egy kommunikációs guru arra hívta fel a figyelmem, hogy nem igaz az állítás, miszerint a fiatalok utálják a...

Egyenruha ellen egyenfekete
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 szeptember 242026 szeptember 24, 14:21

Ismeretlen ismerősünk: Attila, aki kávézót nyitott a belvárosban

Stabilan működő, biztos vendégkörrel rendelkező és a minőségre alapozó helyet szeretne továbbra is Székely Attila, aki márciusban...

Ismeretlen ismerősünk: Attila, aki kávézót nyitott a belvárosban