Sepregessünk óvatosan!
Szabad asszociáció: sepregetés, porta, megszorítások.

A sepregetés hangja ihletett meg: a nyitott szerkesztőségi ablak alatt valaki éppen takarított. Kinéztem: az illető valóban itt alkalmazott, ebben az épületben dolgozik – illetve most konkrétan körülötte. Így szokás ez, bizony, hogy mindenki a maga portáján tartson rendet. De mivel mostanában mindenkit menthetetlenül az áremelkedés, újabb adók és illetékek bevezetése – egyszóval a megélhetése aggaszt, természetesen nekem is, erről is, az jutott eszembe. Szabad asszociáció: sepregetés, porta, megszorítások.
Logikus, nem?
Történt, hogy az elmúlt héten több polgármesterrel is beszélgettem arról, mit tervez a kormány: egységesen kevesebb munkahelyet hagy az önkormányzati hivatalokban, függetlenül attól, hogy melyik község- vagy városházán hány betöltött állás van, esetleg hány szabad. Előbb egy bihari barátommal beszéltem, kértem, segítsen megérteni, hogyan csapódik le ez az intézkedés helyben – mert a bukaresti matekpéldát ott kell megoldani, a hivatalban. A fiatal polgármester azt válaszolta: négy embert kellene elbocsátania, és még nem tudja, mit tegyen. Lehet, hogy elbocsátja a környezetvédelmi felelőst, és ezzel egyidőben lemondja a négy folyamatban lévő pályázatuk megvalósítását. Esetleg elküldi a szociális munkást, akkor viszont az alkoholista anyák és apák tovább verik majd zavartalanul gyermekeiket, mert nem lesz, aki elkészítse az ankétot, ami ahhoz szükséges, hogy a bántalmazott kiskorúakat kiemeljék a családból, és elvigyék a nem messze lévő, szinte üresen álló gyermekotthonba. Lehet, hogy ki kell tennie a karbantartót, aki a központi szökőkutat és a zöldövezeteket is rendezi, ha kell, kaszál, ha kell, szerel. S az is lehet, hogy a titkárnőnek kell mennie, bár ő felel a közbeszerzésekért …is.
Hogy ne legyen egyoldalú a tájékozottságom, felhívtam egy másik polgármestert. Ő viszont azt mondta: még az is lehet, hogy tudnak alkalmazni pár embert, mert eddig nem minden állást töltöttek be, s ha azokat elveszik, még akkor is marad üres. Természetesen, azt kérdeztem: mire vártak eddig. A válasz: szerettünk volna jobban hozzáértő embereket felvenni, és még kerestünk.
A két véglet között csapongva, egy harmadik polgármesterrel beszélve sem lett világosabb a kép. Ő ugyanis azt mondta: vannak üres állások, igen, mert annyi pénzért abban a kis községben nem vállalja senki a munkát.
Nem folyatom, mert több polgármestert nem volt türelmem felhívni. Most azon gondolkodom, hogy a bukaresti sepregetés megkezdése előtt kinéztek-e az ablakon. S ha igen, miért nem látták ezt a különbséget? Netán: miért nem saját portájukon kezdték a takarítást?