Kilövés

Miközben a magyar űrhajós arra vár, hogy a világ egyik legfejlettebb űrügynökségével utazzon a világűrbe (és nem a Truman Show díszletébe), a net sötét zugaiban továbbra is élnek olyan kommentek, mint: „Az űr nem létezik, csak a CGI, azaz 3D-s számítógépes grafika, a Föld lapos, és a NASA őrzi a szélét, valamint az űrhajósokat zsinóron lógatják, mint a bábukat.”

Több mint négy évtizeddel Farkas Bertalan után Magyarország újabb űrhajóst juttathat az űrbe, pontosabban a Nemzetközi Űrállomásra. A kilövés azonban nem bizonyul egyszerűnek, már többször halasztották időjárás, legutóbb, szerdán, pedig műszaki okok miatt. Nem csak a HUNOR program kutatóűrhajósa, Kapu Tibor várja, hogy beírhassa magát a történelemkönyvbe, sokan izgulunk a mielőbbi és főként sikeres kilövés miatt.

A négyfős, magyar, amerikai, indiai és lengyel űrhajósokból álló legénységet egy Falcon 9-es rakétával juttatják az űrbe, ezen a rakétán fedeztek fel most folyékonyoxigén-szivárgást, és emiatt meghatározatlan időre elhalasztották a küldetést. Nem lehet könnyű idegekkel bírni ezt a fokozott készenléti állapotot, még úgy sem, hogy tudjuk, ezek az emberek nagyon komoly mentális és testi felkészülésen vannak túl. De most, hogy a cél már látótávolságba került, a bizonytalanság különösen nehéz lehet. Napról napra készen állni az indulásra, miközben újabb és újabb akadályok gördülnek az útjukba – ez próbára teheti még a legkeményebbeket is. De az űrkutatás világa nem tűr sietséget, és minden halasztás valójában a biztonságot szolgálja. Az ilyen helyzetekben mutatkozik meg igazán, mit jelent űrhajósnak lenni – nemcsak felkészült szakembernek, hanem embernek, aki képes a legnagyobb nyomást is nyugalommal viselni.

A Hunor programban a kiválasztási folyamat 2021 őszén indult, a 247 jelentkezőből Kapu Tibort érte a megtiszteltetés, hogy képviselhesse Magyarországot a Nemzetközi Űrállomáson. De ez a történet sokkal többről szól, mint egy technológiai bravúrról. Ez a küldetés nemcsak Magyarország tudományos presztízsét emeli, hanem egy egész nemzedék számára válhat inspirációvá. Mert Kapu Tibor útja azt üzeni: kis országból is el lehet jutni a világűrbe, ha megvan hozzá a tudás, az elhivatottság és a közös akarat.
Az Axiom-4 legénysége a tervek szerint 14 napot tölt a nemzetközi Űrállomáson, és 31 ország mintegy 60 kísérletét illetve kutatását fogja elvégezni. Kapu Tibor korábban azt nyilatkozta, hogy a kísérletezés mellett leginkább a súlytalanság megtapasztalását várja, illetve azt, hogy az űrállomás kupolájából lenézhessen bolygónkra.

És miközben a magyar űrhajós arra vár, hogy a világ egyik legfejlettebb űrügynökségével utazzon a világűrbe (és nem a Truman Show díszletébe), a net sötét zugaiban továbbra is élnek olyan kommentek, mint: „Az űr nem létezik, csak a CGI, azaz 3D-s számítógépes grafika, a Föld lapos, és a NASA őrzi a szélét, valamint az űrhajósokat zsinóron lógatják, mint a bábukat.” Hát kérem, ha ez igaz, akkor Kapu Tibort most épp sminkelik egy zöld háttér előtt, de a valóság ezzel szemben természetesen az, hogy ő tényleg ott lesz 400 km-rel a fejünk felett, miközben mi legfennebb a Fellegvárról integethetünk felfelé. Megjegyzem halkan, ha a Föld lapos lenne, akkor talán elsétálna a széléig és ellenőrizné, hogy ott van-e még a szalagkorlát. Vagy talán megkereshetné a teknőst, amin a világ áll.

És bár a konteók mindig érdekesebbek a valóságnál, a mostani ténynél aligha lehetnek izgalmasabbak: Kapu Tibor valóban a Nemzetközi Űrállomásra utazik,amely nem díszlet, hanem egy többtonnás labor a világűrben, ahol éjjel-nappal tudományos kutatás zajlik miközben 92 percenként megkerülik a Földet. Kapu Tibor és társai azt csinálják, amit a tudomány mindig is tett: tovább tolják a határokat – legyen az keringési pálya, vagy épp az emberi tudásé. Ez egy olyan pillanat, amit nemcsak nézni, hanem figyelni érdemes.