Igaz lenne, hogy a medvével dacoló székelyek megijedtek a szótól?

Maradjon otthon, csinálja a standupját a saját hálószobájában! Gondolom ilyen, és ehhez hasonló érvek mentén alakulhatott ki az ellenállás.

Olvasom Pottyondi Edina bejegyzését, miszerint két székelyföldi városban lehetetlenítették el a stand-up turnéját. Ahogy ő fogalmaz, „van telefonálgatás magas helyekről, nyugdíjas kommandók mozgósítanak, közösségi médiás hecckampány zajlik, verekedéssel, balhéval, tojásdobálással fenyegetőznek”.

Igen, Pottyondi Edina éles bírálója a magyarországi hatalomnak. Hétről hétre mintegy félmillióan nézik a YouTube-ra feltöltött nagyon kemény, nagyon odamondós filmecskéit. Folyamatosan előadótermeket tölt meg, legutóbbi kolozsvári látogatásán is teltház volt. A kegyelmi botrány kapcsán többedmagával 150.000 embert tudott kivinni a Hősök terére. Vagyis, van egy egyáltalán nem elhanyagolható követői köre.

Ha igaz, hogy ellehetetlenítették a fellépéseit, és miért ne lenne igaz, akkor úgy látszik, Székelyföldön nem csípik a humorát. Annyira nem, hogy valakiknek eszébe jutott, hogy ezt meg kéne torpedózni. Mégis, hogy merészel idejönni valaki, aki mást képvisel, mást gondol, mást mond, mint az itteni többség? Ejsze, meg akarja szentségteleníteni a keresztény, jobboldali, konzervatív világunkat? Bele akar piszkítani a romantikus, fenyvessel és hegyi levegővel ápolt világunkba? Ki akarja tenni az ártatlan gyerekeinket a borzalmas üzeneteinek? Maradjon otthon, csinálja a standupját a saját hálószobájában! Gondolom ilyen, és ehhez hasonló érvek mentén alakulhatott ki az ellenállás.

Pottyondi Edina humorista. Poénokat mond, szórakoztat. Sokaknak tetszik, sokaknak nem. Tényleg engedjük, hogy a mi, erdélyi magyar világunk odajusson, hogy a másságot teljesen elutasítja? Ha nem tetszik Pottyondi Edina, ne menj oda, maradj otthon! De az Isten szerelmére, fogadd el, hogy vannak, akik másképp gondolkoznak!

Kolozsváron, ebben a „rohadt, lezüllött, imperialista, ballipsi nagyvárosban”, legutóbb egy neves magyarországi, baloldali véleményformáló pódiumbeszélgetésén telt meg a közel ezer férőhelyes előadóterem. Nézegettem a fotókat, a terem telis-tele volt fiatalokkal, egyetemistákkal. Nyílt tekintetek, boldog, érdeklődő arcok. Van remény!