A tájékozódás felelősségéről
Ha valaki azt választotta, hogy ő csak a Redditről hajlandó tájékozódni, akkor nem tudok egyebet mondani, mint hogy így járt.
Február utolsó szerdáján szirénapróbát tartottak Románia-szerte. A gyakorlatokat pár évvel ezelőtt kezdték, eleinte minden hónapban voltak, utána szórványosabban, és most egy ideje elmaradtak. A mostaniról minden felületen érkezett előtte tájékoztatás. Volt hivatalos közlemény a katasztrófavédelemtől, sajtótájékoztató, amiről beszámoltak a központi és a helyi lapok, rádiók, tévék. Több polgármester Facebook-oldalán láttam bejegyzést erről, tehát minden adott volt ahhoz, hogy az emberek tudjanak róla.
A kolozsvári szirénák megszólalása után néhány perccel megnyitottam a Reddit közösségi oldalt, ahol valaki éppen az egyik helyi portál hírét posztolta, hogy senki se ijedjen meg. Első hozzászólás? „Ezt nekem miért a Redditről kell megtudni, miért nem volt hivatalos tájékoztatás?”
Pillanatokra teljesen szavak nélkül maradtam, hiszen, mint az előbb felsoroltam, rengeteg hivatalos tájékoztatás volt, szinte bármilyen felületen. Hogy pont a Redditen nem volt, az azért lehetett, mert az egyelőre – a botokat és a bújtatott reklámokat leszámítva – még mindig felhasználóközpontú. A sajtóorgánumok vagy a hivatalos szervek nincsenek úgy jelen a Redditen, mint Facebookon, X-en vagy akár TikTokon, mivel teljesen más logika szerint működik, nem fiókokat, hanem témákat lehet követni, a régi internetes fórumokhoz hasonlóan. És ha egy mezei felhasználó pont nem tartotta fontosnak pont a kolozsvári aloldalon megosztani korábban a hírt, akkor egyszerűen nem volt ott. És ha valaki azt választotta, hogy ő csak a Redditről hajlandó tájékozódni, akkor nem tudok egyebet mondani, mint hogy így járt.
És erről akartam tulajdonképpen beszélni: a tájékozódás felelősségéről. Úgy gondolom, amint a hatóságoknak és a sajtónak kötelessége a helyes tájékoztatás, mindannyiunknak külön-külön felelőssége kellene, hogy legyen az informálódás. Két trendet is láttam kialakulni az elmúlt években, az első az egyértelműen a közösségi média hibája, hogy így fogalmazzak: megszoktuk, hogy csak azt olvassuk, amit elénk tol. A világ összes szabályozása sem fog már azon segíteni, hogy ha egyik vagy másik közösségi oldal algoritmusára bízzuk magunkat, akkor előbb-utóbb beszűkül a látókörünk, mivel a közösségi oldalaknak se nem felelőssége, se nem célja a tájékoztatás, hanem, mint jól tudjuk, a figyelmünk maximális fenntartása a reklámozás érdekében. Itt jön be viszont a másik trend, a médiafogyasztók hozzáállása: nem nézek tévét, nem olvasok újságot, mert csak ijesztgetnek, mert csak a negatív hírek jönnek, stb. Nem mondom, hogy ez nem igaz a sajtó egy részére, de meg kellene találni azokat a csatornákat, valamint azokat a médiafogyasztási módszereket akár, amelyek által képben lehet maradni szűkebb és tágabb világunk történéseivel, fölösleges pánik és szorongás nélkül. Persze, hogy kicsit haza fogok beszélni, amikor azt mondom, hogy a Kolozsvári Rádió lehet az egyik ilyen csatorna, de távol álljon tőlem, hogy azt sugalljam, egyedül tőlünk lehet vagy kellene tájékozódni. Sőt, minél többet kellene olvasni, nézni, hallgatni, és bár a ma elérhető kínálatban erőfeszítést igényel kellően szűrni és egyáltalán időt szakítani mindenre, meg kell próbálni, úgy gondolom.
