Élő Kolozsvári Rádió

Hogy vagy?

Köszönöm szépen, jól - volt a válaszom. Pedig egyáltalán nem éreztem jól magam.

Hogy vagy?
2024 szeptember 16, 12:20

Egy pár héttel ezelőtt rutinvizsgálathoz kellett vért vetetnem. Bementem, leültem a székre, megszorítottam a hüvelykujjamat, majd elengedtem. Kész is. A folyamat közepén a nővér megkérdezte jól vagyok-e. Köszönöm szépen, jól – volt a válaszom. Pedig egyáltalán nem éreztem jól magam. És nem a vérvétel miatt.

Aznap legalább húsz percet vártam a buszra, sorban húztak el előttem az egyéb jelzésű tömegközlekedési eszközök, de az, amire én vártam csak nem akart érkezni. A megállóban zúgolódni kezdtek a hozzám hasonló várakozók, hol van már az a busz. És amúgy is miért van mindig tele? Miért nem tesznek be többet? Miért csak ez az egy jár az adott vonalon? Jól felhergeltük egymást. Aztán végre megérkezett. Felszálltunk, találkoztam egy távoli ismerősömmel, aki folyamatosan beszélgetést akart kezdeményezni, de én csak arra vágytam, hogy leülhessek (természetesen ez lehetetlen volt), és elolvassam a reggeli híreket. Azt ugye mondanom sem kell, hogy a vérvétel miatt nem ettem aznap még semmit, és kávét sem tudtam inni. Képzelhetik.

Szóval mikor végre leülhettem az orvosi székbe és a nővér megkérdezte, hogy jól vagyok-e, megfordult a fejemben, hogy elmondom neki, hogy NEM, nem vagyok jól. Sőt, határozottan rossz kedvem van. De aztán meggyőztem magam, hogy ne szóljak semmit, egyértelműen csak annyit kérdezett, hogy szédülök-e, vagy van-e bármilyen panaszom a vérvétel miatt.

Viszont elgondolkodtam kicsit. Naponta kérdezzük meg úton-útfélen ismerőseinket, barátainkat, kollégáinkat. Szia, hogy vagy? A válasz: Köszönöm, jól. Te?

Vajon érdemes lenne őszintének lenni? És egyáltalán készen állunk arra, hogy meghallgassuk az őszinte választ? Én elsőre azt mondanám, hogy nem. És ezt nem is gondolom bajnak. Egészen addig, amíg mindenki mellett van legalább egy-két olyan ember, akinek el merjük mondani, hogy NEM, nem vagyok jól. És egészen addig, amíg vannak olyan emberek, akik készen állnak meghallgatni az őszinte választ.

Lehet nem a buszon a tömegben, és lehet nem a vért vevő nővérkének. De azért hátha ott vannak mellettünk ezek az emberek, ott vagyunk ezeknek az embereknek.

Bízd csak anyucira és apucira!
Kanapéfilozófia péntek, 2026 október 162026 október 16, 12:17

Bízd csak anyucira és apucira!

Nem is olyan régen egy tanítónőt lökdöstek meg a szülők azért, mert a gyermeküket rendreutasította egy osztálykiránduláson, most pedig...

Bízd csak anyucira és apucira!
Ne járjunk úgy, mint a zongorával
Kanapéfilozófia szerda, 2026 október 142026 október 14, 13:47

Ne járjunk úgy, mint a zongorával

Valamikor bő 10 évvel ezelőtt, politikai döntéshozói minőségemben, azt kérte számon rajtam egy tényfeltáró újságíró, hogy miért...

Ne járjunk úgy, mint a zongorával
Ismeretlen ismerősünk: Zsolt, aki ékszereket javít
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 október 82026 október 8, 14:53

Ismeretlen ismerősünk: Zsolt, aki ékszereket javít

Általában sokan álldogálnak Vincze Zsolt műhelye előtt a Szappany/Tipografiei utcában, de az emberek türelmesen kivárják, hogy rájuk...

Ismeretlen ismerősünk: Zsolt, aki ékszereket javít
Tegyem vagy ne tegyem?
Kanapéfilozófia hétfő, 2026 október 52026 október 5, 13:47

Tegyem vagy ne tegyem?

Hűséges szelektáló vagyok, erről többször beszéltem. De be kell ismernem: eléggé fogy már a türelmem. Legutóbb a közösségi platformon...

Tegyem vagy ne tegyem?
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 október 12026 október 1, 14:26

V-am găsit mașina!

Valamikor a kilencvenes évek közepén ellopták az egyik ismerősöm autóját. Eltelt egy év. Aztán még egy. A srác közben beletörődött,...

V-am găsit mașina!
Kanapéfilozófia szerda, 2026 szeptember 302026 szeptember 30, 12:45

Egyenruha ellen egyenfekete

Sok évvel ezelőtt egy kommunikációs guru arra hívta fel a figyelmem, hogy nem igaz az állítás, miszerint a fiatalok utálják a...

Egyenruha ellen egyenfekete
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 szeptember 242026 szeptember 24, 14:21

Ismeretlen ismerősünk: Attila, aki kávézót nyitott a belvárosban

Stabilan működő, biztos vendégkörrel rendelkező és a minőségre alapozó helyet szeretne továbbra is Székely Attila, aki márciusban...

Ismeretlen ismerősünk: Attila, aki kávézót nyitott a belvárosban
Kanapéfilozófia hétfő, 2026 szeptember 72026 szeptember 7, 14:44

Ma is nehéz az iskolatáska…

Ez igazából nem változik, azt hiszem: hogy időnként erőfeszítést igényel a tananyag elsajátítása, a képzeletbeli iskolatáska...

Ma is nehéz az iskolatáska…