Élő Kolozsvári Rádió

Főúr, egy feketét!

Bevallom őszintén, mikor először találkoztam azzal, hogy valaki "flat white"-ot kért, azt hittem, valami építkezési anyagról van szó.

Főúr, egy feketét!
2024 május 28, 12:58 / actualizat: 2024 augusztus 8, 12:59

Főúr, kérek egy feketét! – hangzott el annak idején a kávéházakban, és mindenki számára egyértelmű volt, hogy mit is szeretne a kedves vendég.

Az egyik ismerősöm mesélte a minap, hogy ő is megpróbált egy egyszerű feketét rendelni, a barista egy pillanatra habozott, majd megkérdezte: „Americano vagy Espresso?”

Bevallom őszintén, mikor először találkoztam azzal, hogy valaki „flat white”-ot kért, azt hittem, valami építkezési anyagról van szó. De szoknom kellett a macchiato, ristretto és cortadot is, a doppioból a neve alapján sikerült kikövetkeztetnem, hogy az tulajdonképpen a dupla fekete.

Manapság már nem elég, ha egy kávé ízletes; vizuális élményt is kell nyújtania. A baristák olyan bonyolult mintákat rajzolnak a tejhabba, hogy néha azon gondolkodsz, valóban egy kávézóban vagy-e. Van itt minden: szívek, virágok, szirmok, sőt, állítólag egy-egy elitebb helyen még Mona Lisát is felfedezheted a cappuccino tetején. De lehet az a legeredetibb, legszebb rajz, az első korty után minden már csak egy tejhabos katyvasz marad.

A modern kávékultúra tele van tehát abszurditásokkal, amelyek egyszerre nevetségesek és csodálatosak. De, egyezzünk meg, tartani kell a lépést az időnként hajmeresztő igényekkel is, hiszen az egyszerű „kávé, tejszínnel” szinte már a múlté, annál gyakoribb inkább a „szójatejes, cukormentes, 60 fokos hőmérsékletű vanília-lattét, extra habbal, egy kis csipetnyi fahéjjal rendelők száma. És már a múlté, teszem hozzá hála Istennek, a cikóriakávé is. Emlékszem a nyolcvanas években a felnőttek otthon azt szürcsölgettek, és kevés élvezetet lehetett leolvasni az arcukról. Viszont mai napig sok háztartásban a modern kávéfőző mellett ott lapul a régi kotyogós is, és a kávézók zöme még mindig az abban főtt kávéra esküszik.

Az utóbbi években a kávézás szinte művészetté vált. Nem csak egy egyszerű italról beszélünk, hanem egyfajta életstílusról és egy új szakmáról is. A kávézók különböző specialitásokkal csalogatják a vendégeket, a baristák tudása és kreativitása pedig időnként valóban lenyűgöző. A kávézók közösségi terei lettek a városi életnek, ahol nem csak barátokkal találkozhat az ember, hanem dolgozhat vagy akár tanulhat is. A modern és különleges kávék szépsége pedig abban rejlik, hogy mindenki megtalálhatja a saját ízlésének megfelelő italt. Legyen az hagyományos eszpresszó, vagy a különleges latte arttal díszített cappuccinó.

De bárhogy is változik a kávékultúra, egy dolog biztos: a kávé továbbra is fontos része a mindennapoknak, a reggelek mozgatórugója marad, hiszen pár gőzölgő kortyocska életet és energiát lehelhet a legaléltabb emberbe is. Kortyolgassuk bár a feketét puccos helyen, vagy otthon a sok használattól megsárgult, csorba bögréből, teljesen mindegy, de mint minden élvezeti italnál, itt is figyeljünk a mértékletességre. Egészségünkre.

Hitster, a zenebonás partijáték
Kanapéfilozófia péntek, 2025 július 252025 július 25, 10:47

Hitster, a zenebonás partijáték

Ma egy olyan társasjátékot hoztam a Kanapéfilozófiába, amelyet nagyobb társasággal is lehet játszani, például nyaralás alatt, vagy akár...

Hitster, a zenebonás partijáték
Amnézia vagy nosztalgia?
Kanapéfilozófia csütörtök, 2025 július 242025 július 24, 10:03

Amnézia vagy nosztalgia?

„Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete” – írta annak idején Marx és Engels. Csak azt nem gondoltam volna,...

Amnézia vagy nosztalgia?
Csepp a tengerben
Kanapéfilozófia csütörtök, 2025 július 242025 július 24, 09:00

Csepp a tengerben

Semmi sincs ingyen – a kereskedelmi audiovizuális médiában van egy íratlan szabály. Vagyis minden, amire egy icipicit is rá lehet fogni,...

Csepp a tengerben
Az én orvosom – az egészségügyi reform margójára
Kanapéfilozófia kedd, 2025 július 222025 július 22, 13:39

Az én orvosom – az egészségügyi reform margójára

Az én orvosom szülészorvos. Az ő szeme mosolygott rám elsőként, amikor a világra jöttem. Az én orvosom családorvos. Ismer és gyógyít,...

Az én orvosom – az egészségügyi reform margójára
Kanapéfilozófia hétfő, 2025 július 212025 július 21, 13:02

Útjainkról és a természetről

Ismét sokat utaztam a napokban, ismét kipróbáltam egy új útvonalat. Ilyenkor többnyire rácsodálkozom a természet szépségeire, és hacsak...

Útjainkról és a természetről
Kanapéfilozófia csütörtök, 2025 július 172025 július 17, 12:23

Ismeretlen ismerősünk: Tatár Tamás, a fociedző

Az UEFA B-licenszes edzővel, a kolozsvári Juniorul Labdarúgó Egyesület és futballiskola alapítójával akkor találkozott kollégánk, amikor...

Ismeretlen ismerősünk: Tatár Tamás, a fociedző
Kanapéfilozófia szerda, 2025 július 162025 július 16, 17:27

Szép, vad, bolond korszak, amelyről elsősorban bakelites emlékeim vannak

Nem voltam sok koncerten életemben. Kamaszként szinte teljesen kimaradt ez a közösségi élmény, de hát mire is mentem volna a 80-as évek...

Szép, vad, bolond korszak, amelyről elsősorban bakelites emlékeim vannak
Kanapéfilozófia péntek, 2025 július 112025 július 11, 11:06

Dehogy született feleségek

Nemrég szembejött velem egy felmérés, amely azt állította, hogy bizonyos angol szavakat férfiak ismernek jobban, másokat meg a nők. Több...

Dehogy született feleségek