Élő Kolozsvári Rádió

Box

Amikor a pasas bevitt egy-egy bal-vagy jobbhorgost, a nézők egy emberként skandálták a nevét, sőt a meccskommentátorok is méltatták: ce lovitura superbaaa de picioreee!!!! - kiáltották, miközben az egyik nő épp a földön fetrengett a rúgástól.

Box

Szerkesztő: Sebők Tímea, 2024 június 13, 12:34

Világéletemben irtóztam az erőszak bármilyen formájától: legyen az verbális vagy fizikai, spontán vagy szabályokhoz kötött. Így mondanom sem kell, hogy a küzdősportok sem tartoznak a kedvenceim közé, soha nem nézem a birkózást, karatét, az ökölvívásról vagy a pankrátorok ketrecküzdelmeiről nem is beszélve. A minap azonban belebotlottam egy hírbe, ami miatt mégis erőt vettem magamon, és végignéztem egy boxmeccset. Mert egyszerűen nem jött, hogy elhiggyem, hogy egy férfi képes ringbe szállni két nő ellen. Hát képes volt, méghozzá telt ház előtt a Real Xtreme Fighting gáláján, Bukarestben.

Az úgynevezett „Perversul” de pe Târgu Ocna (a nevét inkább nem kommentálom, de higgyék el nekem, itt is érvényes a nomen est omen mondás), szóval ez a több mint 130 kilós alak, két cingár, az egyenként körülbelül 50-50 kilós Bettyshort és Roxana Țuțu-t pofozgatta a lelkes közönség előtt. A két menetes mérkőzés valamivel több mint 5 percet tartott, és a férfi dicstelen győzelmével ért véget. A két lányon volt fejvédő ugyan, de az vajmi keveset ért, mert a Perversuként emlegetett behemót állat úgy osztotta a sapkákat, hogy közben nem nézte, hogy fejre, mellre, vesére vagy gyomorszájra küldi a csapásokat.

Mikor a mérkőzés után az újságírók megkérdezték a szervezőktől, hogy nem tartják-e etikátlannak, hogy nemek közötti harcot rendeztek, ahol méghozzá ennyire látványos volt az esélykülönbség, azt felelték, ez egy új világtrend, a lányok tudták mit vállalnak és akarták is a mérkőzést. A világon minden egyes amatőr és profi ligában, szervezetben a férfiak férfiakkal, a nők pedig nőkkel küzdenek. Az edzés (és a való világ) persze más, de nagyon ritka, amikor egy nő férfival verekszik meg egy éles mérkőzésen. És ezek a bizarr meccsek mindennek elmondhatók, csak épp sportszerűnek nem. Mert a férfiak és a nők közötti általános erőnléti és izomtömeg különbségek miatt kizárt, hogy egy ilyen küzdelem igazságos legyen. Lehetnek a nők akár kiváló technikai harcosok is, a fizikai különbségek miatt a férfi mindig előnyt élvez. És ez ilyen formában felér akár egy, úgynevezett kontrollált keretek között zajló bántalmazással: hiszen az áldozat sokkal gyengébb a támadónál, és ez esélytelenné teszi a küzdelmet.

Szóval gyomorideggel néztem végig ezt a szégyenteljes meccset, de nem csak a ringben zajló verekedés volt visszataszító, hanem a közönség reakciója is. Amikor a pasas bevitt egy-egy bal-vagy jobbhorgost, a nézők egy emberként skandálták a nevét, sőt a meccskommentátorok is méltatták: ce lovitura superbaaa de picioreee!!!! – kiáltották, miközben az egyik nő épp a földön fetrengett a rúgástól. Sokkoló volt, ahogy a teljes lelátó első perctől kezdve a férfinak drukkolt, és ujjongott, mikor egy-egy jól irányzott ütéssel vagy rúgással sikerült padlóra küldenie valamelyik lányt. És ha ez nem lett volna elég, beszállt utólag az internet népe is: a videomegosztókon a mérkőzés alatti kommentek hozták a klasszikus áldozathibáztatási sémákat: miért mentek oda, tudták, hogy ez lesz, ők kérték a pofont stb. Beteg világban élünk.

A boxmeccs egy gála része volt, ami tulajdonképpen a szórakoztatásról szólt, bár ezt a két fogalmat valahogy nem tudom társítani az agyamban: hiszen hogyan lehet szórakozni azon, hogy valakit péppé vernek? Arról nem is beszélve, hogy az ilyen nemek közötti meccsek rossz üzenetet közvetíthetnek a társadalom felé is. De sajnos otthon nincs bíró, aki időnként lehámozza az őrjöngő férfit az áldozatáról.

Bízd csak anyucira és apucira!
Kanapéfilozófia péntek, 2026 október 162026 október 16, 12:17

Bízd csak anyucira és apucira!

Nem is olyan régen egy tanítónőt lökdöstek meg a szülők azért, mert a gyermeküket rendreutasította egy osztálykiránduláson, most pedig...

Bízd csak anyucira és apucira!
Ne járjunk úgy, mint a zongorával
Kanapéfilozófia szerda, 2026 október 142026 október 14, 13:47

Ne járjunk úgy, mint a zongorával

Valamikor bő 10 évvel ezelőtt, politikai döntéshozói minőségemben, azt kérte számon rajtam egy tényfeltáró újságíró, hogy miért...

Ne járjunk úgy, mint a zongorával
Ismeretlen ismerősünk: Zsolt, aki ékszereket javít
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 október 82026 október 8, 14:53

Ismeretlen ismerősünk: Zsolt, aki ékszereket javít

Általában sokan álldogálnak Vincze Zsolt műhelye előtt a Szappany/Tipografiei utcában, de az emberek türelmesen kivárják, hogy rájuk...

Ismeretlen ismerősünk: Zsolt, aki ékszereket javít
Tegyem vagy ne tegyem?
Kanapéfilozófia hétfő, 2026 október 52026 október 5, 13:47

Tegyem vagy ne tegyem?

Hűséges szelektáló vagyok, erről többször beszéltem. De be kell ismernem: eléggé fogy már a türelmem. Legutóbb a közösségi platformon...

Tegyem vagy ne tegyem?
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 október 12026 október 1, 14:26

V-am găsit mașina!

Valamikor a kilencvenes évek közepén ellopták az egyik ismerősöm autóját. Eltelt egy év. Aztán még egy. A srác közben beletörődött,...

V-am găsit mașina!
Kanapéfilozófia szerda, 2026 szeptember 302026 szeptember 30, 12:45

Egyenruha ellen egyenfekete

Sok évvel ezelőtt egy kommunikációs guru arra hívta fel a figyelmem, hogy nem igaz az állítás, miszerint a fiatalok utálják a...

Egyenruha ellen egyenfekete
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 szeptember 242026 szeptember 24, 14:21

Ismeretlen ismerősünk: Attila, aki kávézót nyitott a belvárosban

Stabilan működő, biztos vendégkörrel rendelkező és a minőségre alapozó helyet szeretne továbbra is Székely Attila, aki márciusban...

Ismeretlen ismerősünk: Attila, aki kávézót nyitott a belvárosban
Kanapéfilozófia hétfő, 2026 szeptember 72026 szeptember 7, 14:44

Ma is nehéz az iskolatáska…

Ez igazából nem változik, azt hiszem: hogy időnként erőfeszítést igényel a tananyag elsajátítása, a képzeletbeli iskolatáska...

Ma is nehéz az iskolatáska…