Élő Kolozsvári Rádió

Ha tilos, akkor akarjuk, ha szabad, nem kell a francnak sem?

Most, amikor millióegy lehetőség lenne intézményesen használni a magyar nyelvet, akkor kényelmesek vagyunk, nem merünk, nincs pénz, nincs ember.

Ha tilos, akkor akarjuk, ha szabad, nem kell a francnak sem?
2024 május 1, 05:20 / actualizat: 2024 június 5, 7:11

A Kolozsvári Rádióban is beszámoltunk arról, hogy a nyelvhasználati jogok erdélyi önkormányzatokban való érvényesüléséről készült egy átfogó felmérés. Az eredmények alapján jelentősen visszaesett a magyar nyelvhasználat helyzete az elmúlt 15 évben azon a 323 településen, ahol kötelező érvényűek a törvény rendelkezései.

Azt adatok azt mutatják, hogy a nyelvhasználat visszaesése azon közigazgatási egységekben is látványos, ahol magyar a polgármester, magyar a lakosság többsége. Lehet ezeken az adatokon háborogni, fogok is mindjárt, de először induljunk ki saját magunkból. Bizonyára nem vagyok egyedül azzal a hozzáállással, hogy ha egy intézményben románul szólnak hozzám, akkor románul válaszolok, még akkor is, ha tudom: törvény adta jogom anyanyelvemen kommunikálni. Sőt, Kolozsváron eszembe nem jut magyarul kezdeményezni egy beszélgetést, ha az önkormányzat, vagy annak valamelyik intézményében kell ügyet intézzek. Ha egy önkormányzat honlapján próbálok megkeresni egy információt, eleve a román változatot böngészem, mert azt feltételezem, hogy magyarul nem érhető el minden, nem teljes körű a szolgáltatás. Vajon miért is van ez így? Legalább két okot látok. Az egyik, hogy kényelmesek vagyunk. Többségünk közel anyanyelvű szinten beszéli a románt, vagy legalábbis jól boldogul, nem okoz gondot az állam nyelvét használni. A másik, hogy az állami hivatalokba még mindig izgulva lépünk be, vajon melyik dokumentumunk nem teljes, miért van plikk irattartónk egy nem sínes, honnan hiányzik egy pecsét, miért maradt le egy iktatószám. Sokat javult a helyzet ebből a szempontból az elmúlt évtizedben, de sokunkban ott van: hogy bonyolítsam le az ügyemet minél hamarabb, nem akarok bajt magamnak, inkább nem igényelek magyar nyelvű munkatársat, formanyomtatványt, vagy tanácsi határozatot. Vagyis sok esetben mi tehetünk arról, hogy nem alkalmazzák a kisebbségi nyelvhasználatot biztosító törvényt.

A másik viszont az önkormányzat felelőssége. A törvény előír egy sor jogot: kétnyelvű településtáblák, kétnyelvű feliratok a polgármesteri hivatalokon, a postán, a rendőrségen, kétnyelvű szóbeli kiszolgálás, kétnyelvű formanyomtatványok, honlapok, tájékoztató dokumentumok. És mégis, a törvény alkalmazása, a jogokkal életbe ültetése csökkent az elmúlt évtizedben. Mondok egy néhány számot, ami a kutatásban benne van: a magyar önkormányzatok 8 százalékában érhető el a kétnyelvű űrlap, 23 százalékuknak van kétnyelvű honlapja, a hivatalos dokumentumokat az önkormányzatok alig több, mint fele fordítja le magyarra, szóbeli nyelvhasználat alig több mint 6 esetben lehetséges a 10-ből. Szinkronfordítást az esetek 1 százalékában biztosítanak. A magyarázat, gondolom, ugyanaz mindenhol: nincs pénz, nincs ember és nincs igény a lakosok részéről. Úgyhogy viszontlátásra, probléma letudva.

A kommunista rendszerben mindent megtettek, hogy az anyanyelvhasználatot eltiporják. A szászokat megoldották, volt egy gazdag vevő, eladták őket. A magyarok esetén is szinte sikerrel jártak, mert sok esetben az anyanyelv használatát beszorították a konyhába, családi körbe. Most, amikor millióegy lehetőség lenne intézményesen használni a magyar nyelvet, akkor kényelmesek vagyunk, nem merünk, nincs pénz, nincs ember. Kár.

Ismeretlen ismerősünk: a két Orsi a Magam Pékműhelyből
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 július 22026 július 2, 15:04

Ismeretlen ismerősünk: a két Orsi a Magam Pékműhelyből

A Magam Pékműhelyben, amelyet 2024 őszén indított Bíró Sára, természetes és minőségi alapanyagokból készült kenyereket és egyéb...

Ismeretlen ismerősünk: a két Orsi a Magam Pékműhelyből
Egy miniszteri nyilatkozatról
Kanapéfilozófia szerda, 2026 július 12026 július 1, 15:17

Egy miniszteri nyilatkozatról

Érdeklődéssel vártam, várom az új magyar kormány viszonyulását a határon túli magyarokhoz. Persze, tudom, nem kell türelmetlennek lenni,...

Egy miniszteri nyilatkozatról
Kacsamese
Kanapéfilozófia hétfő, 2026 június 292026 június 29, 13:23

Kacsamese

Városnéző sétára vitte kiskacsáit a Szamoson élő kacsamama hétfő reggel a Donát negyedben. Nem tudom, mikor indulhattak, de fél hét...

Kacsamese
Miért „gratulált” Kelemen Hunor George Simionnak?
Kanapéfilozófia szerda, 2026 június 242026 június 24, 13:04

Miért „gratulált” Kelemen Hunor George Simionnak?

„A mai napnak egyetlen egy nyertese van. Gratulálok, George Simion, sakk-mattot adtál” – ez a kijelentés Kelemen Hunor szövetségi elnök...

Miért „gratulált” Kelemen Hunor George Simionnak?
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 június 182026 június 18, 13:33

Ismeretlen ismerősünk: Norbi, a kedves pincér

„Az a legszebb nap, amikor csak olyasmit hallasz az emberektől, hogy köszönöm” – mondja Kaszta Norbert Levente, aki pincérként dolgozik a...

Ismeretlen ismerősünk: Norbi, a kedves pincér
Kanapéfilozófia kedd, 2026 június 162026 június 16, 12:34

A jövő jó kezekben van

Az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia díjátadó ünnepségén – miután elhangzott az összes díszbeszéd és kultúrprogram -, az...

A jövő jó kezekben van
Kanapéfilozófia péntek, 2026 június 122026 június 12, 13:51

Tetűterasz

Sem Gergely Zsuzsa, sem Kovács Péter nemrég megjelent jegyzete nem Krasznahorkai László munkásságáról szólt elsősorban, legalábbis nem...

Tetűterasz
Kanapéfilozófia szerda, 2026 június 102026 június 10, 12:45

Fenntartjuk a jogot, hogy megválogassuk hallgatóinkat

Történt ugyanis, hogy Gergely Zsuzsa munkatársam, a művészeti műsorunk szerkesztője egy véleményanyagban Krasznahorkai László Nobel-díjas...

Fenntartjuk a jogot, hogy megválogassuk hallgatóinkat