A jövő jó kezekben van

Tudom, elég bátor kijelentés ez, de elmondom, mire alapozom!

Az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia díjátadó ünnepségén – miután elhangzott az összes díszbeszéd és kultúrprogram -, az oklevelek átadása közben kivetítették a jutalomban részesült diákok dolgozatának címét. Több mint háromszáz egyetemista állt ki a szakmai zsűri elé, hogy megmutassa, mi érdekli vagy milyen kutatásba vonták be. Hadd mondjak el pár címet!

Székelyudvarhely szimfonikus zenei élete 1963–1982 között. Magyarlapád és Marosgombás, két hegyaljai település népzenéje. Korszerűség, motiváció, értékelés. A zeneoktatás gyakorlati kérdései az erdélyi magyar hetedik osztályokban. Zene és narráció összjátéka egy animációs musicalben – és még csak a zeneművészet szekciót idéztem. Mások jogi kérdésekkel foglalkoztak: Az ártatlanság digitális börtöne: deepfake gyermekpornográfia jogi megközelítésben. Vagy: A „digitális heroin” és a gyermek legfőbb érdekének érvényesülése az online médiában – A gyermekekre káros és addiktív tartalmak szabályozási kérdései. És a közülük számomra legmeglepőbb: A jogfosztottság anatómiája: Márton Áron püspök elítélésének elemzése az 1951-es koncepciós per tükrében.
Ha valakit ez még nem győzött meg, akkor folytathatom mezőgazdaságot vagy egészséget érintő biológus-kutatások címeivel: Az őszi búza hibridek száraszágtűrésének fiziológiai és molekuláris háttere a növények korai fejlődési szakaszában. Illetve: Az emlőrák altípusok miRNS profiljának predikciója és célgénjeiknek in silico azonosítása.

Ha valaki eddig meglepődött, hogy „ezeket” a fiatalokat biztosan a tanáraik terrorja nyomja, mert a korszerű témák meg sem jelennek, akkor folytatom olyanokkal is, amelyek összekapcsolják „a fennálló rendet” és a jövőt: Köztisztviselői attitűdök és MI-stratégiák Székelyföldön. Továbbá: Kolozsvár 1869-es Bodányi-féle várostérképének és címtárának térinformatikai feldolgozása. Vagy Az analóg fotográfia reprezentációja a kortárs közösségi médiában. Erről az utóbbiról már bővebben is hallhattak műsorunkban…

S akkor legyen még néhány példa arra nézve, hogy a mindennapokba beférkőző új eszközökkel kapcsolatos munkáktól sem zárkóznak el az irányító tanárok, hiszen valaki ezekhez a dolgozatokhoz is segítséget nyújtott: Digitális radikalizáció és politikai marketing: George Simion TikTok-kampányának elemzése a 2025-ös romániai elnökválasztáson, valamint Paraszociális kapcsolódások hatása a fogyasztói döntésekre a közösségi médiában, az erdélyi magyar fiatalok körében.

Ha az előbbi címet mindannyian értjük, az utóbbihoz annyit tennék hozzá: a paraszociális kapcsolódás (amivel egy Kanapéfilozófiában már foglalkoztam) azt jelöli, ami olyan, mintha tényleg emberek közötti kapcsolat lenne, de valójában csak a digitális térben jött létre. Nos, erről a témáról tudom, mi a vége: a fiatalok, bár követik az influenszereket, mégsem hisznek el nekik bármit, tudják, meddig tart a hihető, és honnan jön a kételkedni való rész, főleg, ha a virtuális véleményvezér pénzt is kap azért, hogy bemutassa azt a bizonyos terméket.

De hogy az elejére visszatérjek: ezek a dolgozatok tudományos kutatásokon alapulnak. A kolozsvári többezer magyar egyetemista közül – ha jól emlékszem –úgy háromszázan jelentkeztek a megmérettetésre, és voltak, akik bizony elég súlyosnak találtattak ahhoz, hogy díjat is kapjanak. Hát, ezért vagyok én most bizakodó. S azért vagyok óvatos, nehogy elfogyjon belőlük a lendület, nehogy kifogyjon szárnyaik alól a hajtóerő.

Ezekben a hetekben ugyanis elballagnak a végzős egyetemisták. Remélem, a fiatal kutatókkal lesz még alkalmunk találkozni! De addig is mindenkinek sok szerencsét kívánok a már nagyon közelgő licenszvizsgákhoz!