Élő Kolozsvári Rádió

Az úton keresztbe álló villanyoszlop

Én magam jóhiszemű, de nem hiszékeny embernek tartom. Jóhiszeműnek, mivel az esetek legnagyobb részében nem feltételezem azt, hogy valaki hátsó szándékkal közelít hozzám, de nem hiszékenynek, amely az esetek fennmaradó részében lehet hasznos.

Az úton keresztbe álló villanyoszlop
2024 szeptember 20, 12:00

Ha az ember sajtóban dolgozik, elengedhetetlen a kritikus hozzáállás. Mindent ellenőrizni kell, kétszer, háromszor, ahányszor szükséges, hiszen az információnak, amelyet közvetítünk, biztosnak kell lennie. Persze, a hétköznapokban is fontos a kétkedés, így kerüljük el az álhírek, a csalók csapdáit.

Én magam jóhiszemű, de nem hiszékeny embernek tartom. Jóhiszeműnek, mivel az esetek legnagyobb részében nem feltételezem azt, hogy valaki hátsó szándékkal közelít hozzám, de nem hiszékenynek, amely az esetek fennmaradó részében lehet hasznos. Nem szoktam elhinni, ha egy reklám gyors meggazdagodást ígér, azt viszont igen, ha valaki erre vagy arra hivatkozva lemond egy találkozót.

No, ez a két megközelítés keveredett össze teljesen a fejemben a napokban, amikor egy mesterember, aki azt ígérte, hogy este hat után érkezik, hat óra öt perckor felhívott, hogy ő elindult ugyan egy Kolozsvár környéki településről, de nem hiszi, hogy ideér, mert az úton keresztben áll egy villanyoszlop. Szinte felnevettem, mivel ezt a kifogást még soha nem hallottam, viszont mégsem nevettem, mivel annyira abszurdnak hangzott, hogy ilyet senki nem képes csak úgy kitalálni. Azért sem nevettem, mert ezután nagyon részletesen elmondta, hogy mit lát a baleset helyszínén, hogy felborult egy kisbusz, hogy ott van a katasztrófavédelem, és elég durvának tűnik a helyzet. Abban maradtunk, hogy kicsit később még beszélünk, hogy lássuk, ideér-e még emberi időben.

Vissza is hívott, és ismét részletes beszámoló következett a fejleményekről, hogy szerencsére nem esett nagyobb bajuk a kisbuszban utazóknak, viszont a kidőlt oszlopot még nem sikerült elmozdítani, úgyhogy inkább egyeztessünk egy másik időpontot. Ezt meg is tettük, elköszöntünk, én pedig – mint akinek a kétkedés kis piros lámpája már egy órája ott pislogott a fejében – ráültem az internetre. Úgy gondoltam, ennyi idő alatt egy ekkora balesetről már biztosan megjelentek az első hírek, de nem találtam semmit a helyi sajtóban. Aztán megnéztem két különböző útvonaltervező alkalmazást, amelyeken jelezni szokták a baleseteket is, vagy legalább azt, ha valahol torlódás van. Semmi. Persze, ha ennek sajtósként fogtam volna neki, akkor a katasztrófavédelmet hívtam volna fel volna biztos forrásként, de ezúttal csak és kizárólag személyes érdekek hajtottak. Mindeközben a másik lámpa is folyton villogott a fejemben: miért hazudna valaki ekkora körítéssel ilyesmiről, pláne, ha nincs semmi tétje. Ha egyszerűen annyival telefonált volna, hogy nem tud jönni és kész, akkor se tudtam volna mit tenni.

A történet vége egyébként röviden az, hogy a hírt másnap megtaláltam a helyi sajtóban – valóban nem esett komoly bajuk a balesetben érintetteknek –, a mesterember pedig a másodjára egyeztetett időpontban megjelent. A tanulsága viszont az, hogy néha munkahelyi ártalomként üthetnek be az ilyen reflexek. Nem arról van szó, hogy olyan sokszor vertek volna már át, hogy emiatt lennék bizalmatlan másokkal. Csak az amúgy egészséges kétkedés írta felül kis időre a szintén józan hozzáállást, hogy ilyen részletes hazugságot csak egy felkészült csalónak van ideje és áll érdekében kitalálni, hétköznapi ember esetében kizárt. Szóval kétkedjük, keressük a megbízható forrásokat, de közben mégse veszítsük el az emberiségbe vetett bizalmunkat.

Nesze neked Vadim-örökség
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 május 142026 május 14, 14:11

Nesze neked Vadim-örökség

“Hunivadékok!” “Takarodjanak Magyarországra!” ”Ismét a napjukat ünneplik ezek a nyomorultak!” “Irány Mongólia!” “Bezzeg...

Nesze neked Vadim-örökség
No comment
Kanapéfilozófia szerda, 2026 május 132026 május 13, 13:08

No comment

Csodálatos lény az ember, mindent tud, mindenhez ért! Anélkül, hogy tanulta volna! Ha nem hiszik, figyeljék a kommenteket! Ezekben aztán benne...

No comment
Ismeretlen ismerősünk: Britta, a kedves kiszolgáló a játékboltból
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 május 72026 május 7, 12:06

Ismeretlen ismerősünk: Britta, a kedves kiszolgáló a játékboltból

Fél éve dolgozik a Boribon nevű játéküzletben, de már korábban is szívesen betért a Bolyai utcai térbe. Azt mondja, az ő gyermekkorában...

Ismeretlen ismerősünk: Britta, a kedves kiszolgáló a játékboltból
Túlélési szótár boomereknek
Kanapéfilozófia kedd, 2026 április 282026 április 28, 09:43

Túlélési szótár boomereknek

Siiiixxseveeeen! Van olyan szülő, akinek a hátán még nem áll fel a szőr ettől az egykor oly ártatlan két számjegytől? A skibidi...

Túlélési szótár boomereknek
Kanapéfilozófia péntek, 2026 április 242026 április 24, 17:14

„Hazaszerető” és „hazaáruló”

Azt hiszem, hosszú időre elegem lett a hazaszeretet és a hazaárulás szóból. Lehet, nem is tudom pontosan, mit kell érteni e két fogalom...

„Hazaszerető” és „hazaáruló”
Kanapéfilozófia hétfő, 2026 április 202026 április 20, 12:51

Virágot vegyenek!

A virágárus néni stratégiailag jól helyezkedett: a forgalmas buszmegállóban a fal mellett állt, kezében egy csokor orgonával és egy csokor...

Virágot vegyenek!
Kanapéfilozófia péntek, 2026 április 172026 április 17, 15:36

Ezekről és azokról

Hetek óta arra készülök, hogy miután lejár a magyar országgyűlési választás, a szinte végsőkig lezüllesztett közbeszédről, a...

Ezekről és azokról
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 április 162026 április 16, 13:42

Ismeretlen ismerősünk: Csaba, a pizzás vállalkozó a györgyfalvi negyedből

Csaba és Attila két éve vásárolta meg a Györgyfalvi negyed végén, a 3-as troli végállomásánál lévő helyiséget, ahol korábban...

Ismeretlen ismerősünk: Csaba, a pizzás vállalkozó a györgyfalvi negyedből