Jelszó: nemjónekünkamagány

Nem is kell sok tanulmányt olvasnunk ahhoz, hogy rájöjjünk mennyire illetve, hogy egyre inkább magányosak vagyunk. Nyilvánvaló. Gyakori téma ez a mindennapi beszélgetésekben.

Járványként terjed a magány. Négy felnőttből egy magányosnak vagy nagyon egyedül érzi magát, egy 2023. novemberében 142 országban készült felmérés szerint, de a gyermekek és a tinédzserek körében ennél aggasztóbb ez az arány. Tanulmányok szerint a megkérdezett gyermekek és tinédzserek szinte fele magányosnak érzi magát, leglábbis egy ideig.

Úgy tűnik elég nagy a baj, hisz az Egészségügyi Világszervezet 2023. végén bejelentette, bizottságot hoz létre, melynek az a feladata, hogy megoldást találjon az elmagányosodásra, ami most már globális jelenség, és ami egyre nagyobb veszélyt jelent az egészségre nézve. A társas kapcsolatok hiánya ugyanis ugyanolyan, vagy akár nagyobb kockázatot jelent a korai halálozás szempontjából, mint más, közismert tényezők – például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, az elhízás vagy a légszennyezés. Azok körében, akik nem rendelkeznek kellően erős társas kapcsolatokkal, nagyobb az agyvérzés, a szorongás, a demencia, a depresszió, az öngyilkosság és más betegségek kockázata – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet. A közhiedelemmel ellentétben, az elszigetelődés, a krónikus magány nemcsak a fejlett országokban élő időseket érinti, máshol és minden korosztályban érezhető ennek aggasztó hatása.

Nem is kell sok tanulmányt olvasnunk ahhoz, hogy rájöjjünk mennyire illetve, hogy egyre inkább magányosak vagyunk. Nyilvánvaló. Gyakori téma ez a mindennapi beszélgetésekben. “Jaj, ezek a gyermekek, csak ülnek a képernyő előtt, már nem is tudnak játszani egymással! És a fiatalok, fülükben a fülhallgató, rágörnyednek a telefonra még akkor is, ha társaságban vannak, nem tudnak ezek barátkozni! Ki sem mozdulnak a házból, csak ülnek a négy fal között, és nyomják a gombot, csak két dolog érdekli őket, hagyják őket békén, és legyen internet!” – mondjuk, és közben elfeledjük, hogy, mi felnőttek is egyre inkább bezárkózunk, zavar, ha hozzánk szólnak a buszon, ha leülnek mellénk a Sétatéren a padra, és beszélgetni próbálnak, ha ismerőst látunk, hamar lerázzuk, nem megyünk át beszélgetni a szomszédba, rég nem szervezünk házibulit, sem otthoni társasjáték-estet, nem megyünk sehová, nem hívunk meg senkit, jó ez nekünk így! Egyre jobban védjük magánszféránkat, míg teljesen befalazzuk magunkat.

Szóval jó nagy lehet a baj, ha nem tudunk magunkon segíteni, az Egészségügyi Világszervezetnek kell tudományos eredmények alapján stratégiát kidolgoznia a következő három évben, hogy segítsenek az embereknek leküzdeni a magányt, ismerkedni, barátkozni, társas kapcsolatot létesíteni.

De hát ezer ismerősünk van a Facebook meg az Instán, mondhatnánk! Na, de közülük hány fog átszaladni, ha úgy adódik, hogy megetesse az egyetlen élőlényt, amit közel engedtünk magunkhoz, a macskát?