Élő Kolozsvári Rádió

„Lényeg, hogy hazamentek!”

A vesztesek makulátlan rendben hagyták maguk után a müncheni aréna öltözőjét, és még egy köszönő levelet is címeztek vendéglátóiknak.

„Lényeg, hogy hazamentek!”
2024 július 5, 11:47

Nem értek a focihoz, nem is szoktam meccseket nézni. Egyszer, a kilencvenes években figyelemmel követtem egy teljes Eb-t egy barátnőmmel, aki méltó partnere bármelyik elvetemült férfidrukkernek. De akkor is inkább őt figyeltem, és roppant jól szórakoztam rajta. A most zajló Európa-bajnokságról is csak annyit tudok, amennyi megkerülhetetlen: hogy kiestek a magyarok, aztán kiestek a románok is. A hollandok simán meneteltek tovább, a román csapat utazhatott haza. De, – és erről a külföldi sajtó is cikkezett, – a vesztesek makulátlan rendben hagyták maguk után a müncheni aréna öltözőjét, és még egy köszönő levelet is címeztek vendéglátóiknak. Két éve a világbajnokságon a japánok tették ugyanezt, csak a tisztaság mellett ők origami papírdarukat – a szerencse és hosszú élet szimbólumát hagyták az öltözőben.

Megjelenik ez a hír a román csapatról, és én, a mindig kísértésbe eső fociamatőr megnézem a hozzászólásokat. Körülbelül a fele az, amire vártam: le a kalappal előttük, így kell ezt csinálni! 15 százaléknyi átesik a ló túlsó oldalára, mondván, hogy tanulnunk kell tőlük, mert mi, magyarok vagyunk a legprimitívebb nép a világon, meg hogy a magyar válogatott biztosan annyit tett, hogy elénekelte a Nélküledet. 35 százalék pedig érkezik azzal a csúfolódás-cunamival, amit nehéz elfogadni. Idézek néhány kommentből: Lényeg, hogy hazamentek! Elmorzsoltam egy könnycseppet… Megadták magukat, és átálltak? Erdélyt is így adják át! De a labdák megvannak? Csak a szegek maradtak a falban! Akkor most ugyanezt a benzinkutaknál meg az autópálya pihenőkben… Elvették a rokonaik megélhetését!

Történik valami, tulajdonképpen egy egyszerű és természetes gesztust tesz valaki, és ennyire nehéz azt mondani, hogy ez szép volt, és menni tovább, nézni egy újabb meccset, örülni egy újabb sportszerű megnyilvánulásnak. Nem, mi ilyenkor is előhozzuk az évszázados sérelmeket, felsőbbrendűségünk tudatában lőjük a primitív kommenteket, gyűjtjük a 700 like-ot a hülyeségünkre. A világ megváltozott, és az emberek igyekeznek felzárkózni hozzá. A változás hozott hideget és meleget egyaránt. Már a mi gyerekeink is új hazát mosogattak maguknak Angliában (ez egy Muszka Sándor-sor parafrázisa), de mi még mindig ott tartunk, hogy ők felzabálják a parkból a hattyút, és a konyhaasztal lábától kötik el a disznót. Közben nem vesszük észre a pozitív változásokat, ahogyan azt sem, hogy a primitívségünk, irigykedésünk vagy gonoszkodásunk minket húz vissza, nem őket.

A román válogatottat a hazai média lélekcsapatként emlegeti, hiszen az aranycsapat megnevezésre nem szolgáltak rá. De tisztelik őket, mert legalább képviselték az országot egy fontos megmérettetésen, és a vereség után szerényen hazatértek. Lehet, hogy ennek egyszerűen csak örülni kellene?

Bízd csak anyucira és apucira!
Kanapéfilozófia péntek, 2026 október 162026 október 16, 12:17

Bízd csak anyucira és apucira!

Nem is olyan régen egy tanítónőt lökdöstek meg a szülők azért, mert a gyermeküket rendreutasította egy osztálykiránduláson, most pedig...

Bízd csak anyucira és apucira!
Ne járjunk úgy, mint a zongorával
Kanapéfilozófia szerda, 2026 október 142026 október 14, 13:47

Ne járjunk úgy, mint a zongorával

Valamikor bő 10 évvel ezelőtt, politikai döntéshozói minőségemben, azt kérte számon rajtam egy tényfeltáró újságíró, hogy miért...

Ne járjunk úgy, mint a zongorával
Ismeretlen ismerősünk: Zsolt, aki ékszereket javít
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 október 82026 október 8, 14:53

Ismeretlen ismerősünk: Zsolt, aki ékszereket javít

Általában sokan álldogálnak Vincze Zsolt műhelye előtt a Szappany/Tipografiei utcában, de az emberek türelmesen kivárják, hogy rájuk...

Ismeretlen ismerősünk: Zsolt, aki ékszereket javít
Tegyem vagy ne tegyem?
Kanapéfilozófia hétfő, 2026 október 52026 október 5, 13:47

Tegyem vagy ne tegyem?

Hűséges szelektáló vagyok, erről többször beszéltem. De be kell ismernem: eléggé fogy már a türelmem. Legutóbb a közösségi platformon...

Tegyem vagy ne tegyem?
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 október 12026 október 1, 14:26

V-am găsit mașina!

Valamikor a kilencvenes évek közepén ellopták az egyik ismerősöm autóját. Eltelt egy év. Aztán még egy. A srác közben beletörődött,...

V-am găsit mașina!
Kanapéfilozófia szerda, 2026 szeptember 302026 szeptember 30, 12:45

Egyenruha ellen egyenfekete

Sok évvel ezelőtt egy kommunikációs guru arra hívta fel a figyelmem, hogy nem igaz az állítás, miszerint a fiatalok utálják a...

Egyenruha ellen egyenfekete
Kanapéfilozófia csütörtök, 2026 szeptember 242026 szeptember 24, 14:21

Ismeretlen ismerősünk: Attila, aki kávézót nyitott a belvárosban

Stabilan működő, biztos vendégkörrel rendelkező és a minőségre alapozó helyet szeretne továbbra is Székely Attila, aki márciusban...

Ismeretlen ismerősünk: Attila, aki kávézót nyitott a belvárosban
Kanapéfilozófia hétfő, 2026 szeptember 72026 szeptember 7, 14:44

Ma is nehéz az iskolatáska…

Ez igazából nem változik, azt hiszem: hogy időnként erőfeszítést igényel a tananyag elsajátítása, a képzeletbeli iskolatáska...

Ma is nehéz az iskolatáska…