Ezek a mai fiatalok!
Visszatért a jövőbe vetett hitem. És ezentúl, ha rosszat hallok ezekről a mai fiatalokról, akkor kiállok mellettük.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2024 november 13, 12:57
Gyakran hallom az ejh, ezek a mai fiatalok felkiáltást. A mai fiatalok, akik már beszélni sem tudnak, csupán írásos üzenetekben kommunikálnak. Írni sem igazán tudnak, mert tulajdonképpen csak rövidítéseket és emotikonokat küldözgetnek egymásnak. A mai fiatalok, lehet egyre többször hallani, szocializálódni sem képesek, a fejük benne van az okostelefonjukban, reeleket és mémeket váltanak, de ha meg kell szólítani egy ismeretlent, ha barátkozni, ismerkedni kell, az már nem megy nekik. Tanulni is képtelenek, mondják mások, mert amíg a mi időnkben komplex feladatokat kellett megoldani, addig most átmenő jegy jár, ha tudják hány szög van egy háromszögben. Arról nem is beszélve, mondják megint mások, hogy a végzősök egy harmada nem képes leérettségizni, nem ért semmi szakmához, de influencernek álmodja magát a TikTokon.
Ilyen, és ehhez hasonló értékeléseket, pontosabban leértékeléseket lehet hallani a mostani ifjú generáció tagjairól. Kíváncsi lennék, hogy amikor a fenti gondolatokat megfogalmazók voltak mai fiatalok, mit gondoltak róluk az akkori idősebbek. Minden bizonnyal hasonlókat. Mert igaz, hogy az okostelefon, a reel, a mém, vagy az influenszer újkeletű dolog, de minden időben léteztek az akkori kor számára meghökkentő, nehezen emészthető dolgok, szokások.
A minap a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége által szervezett országos képzéshétvégén tartottam előadást. Együtt utaztam egy Grúziában felnőtt, jelenleg Brüsszelben élő és dolgozó szakértővel, akivel egyetértettünk abban, hogy nem tudjuk, mire számíthatunk a közönségünk részéről. Bújni fogják a telefonjukat? Bambán néznek a semmibe, és amikor az interaktív részhez érünk, akkor kitartóan vizsgálják a cipőjük orrát? Vagy esetleg érdeklődőek, tájékozottak, aktívak lesznek? Férfiasan be kell vallanom, hogy az első két változat valamelyikére tippeltem. Aztán be kellett látnom, hogy súlyosan tévedtem. Az előttem szóló, az EU kihívásairól tartott előadás angol nyelven zajlott, a kérdéseket pedig tökéletes angolsággal fogalmazták meg. Annyian szóltak hozzá, hogy a szervezőknek meg kellett szakítaniuk a beszélgetést a betervezett ebéd miatt. Én arról beszéltem nekik, hogy milyen kvalitásai kell legyenek egy vezetőnek, az interaktív résznél pedig két kérdésre is azt kellett mondanom, hogy nem tudom a választ. Magabiztosak voltak, volt véleményük, álláspontjuk, nem beszéltek mellé, hanem érdekes, kihívó, elgondolkoztató kérdéseket fogalmaztak meg.
Visszatért a jövőbe vetett hitem. És ezentúl, ha rosszat hallok ezekről a mai fiatalokról, akkor kiállok mellettük.
