Elveszik a mobilokat? ?????

OMG WTF. Sőt, LOL.

Felkavarta az iskolakezdés előtti állóvizet a hír, miszerint betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban, vagyis érkezéskor minden tanuló le kell, hogy adja a készüléket, órák után pedig visszakapja. Európa több országában van érvényben ez a döntés. Magyarországon már utcai tüntetésekre is sor került, miután a törvény egy kiskapujára hivatkozva egy iskolaigazgató megtagadta az előírás alkalmazását, és ezt követően leváltották.

Szögezzük le, hogy minálunk több iskolában a tiltást már rég alkalmazzák, és láss csodát, nem dőlt össze a világ, a tanulók nem haltak bele abba, hogy napi 5-6 órán keresztül nem nyomogathatják a telefonjaikat. Szeptember 9-től azonban kötelező alkalmazni a diákok jogait és kötelességeit szabályozó új miniszteri rendeletet, ennek értelmében a telefonokat az osztályteremben kell egy erre kialakított tárolóba helyezni.

Nézzük meg a pro és kontra érveket. A telefonok használata mellett az szól, hogy a tiltás helyett inkább ezen eszközök észszerű használatát kellene megtanítani a gyerekeknek. Hiszen manapság tényleg minden információ egy klikk távolságra van, és ahelyett, hogy egy óriási információmennyiséget próbálnának belesulykolni a gyerekek fejébe, inkább azt tanítanák meg nekik, hogy mit hol találnak, illetve, ami talán még fontosabb, hogy miként szűrik ki az információrengetegből a valós és hiteles adatokat.

A kontra érvek arról szólnak, hogy a telefonok ott vannak az osztályteremben, amikor didaktikai célból használni kell őket, van erre lehetőség, viszont tiltsuk meg a fiataloknak azt, hogy a tanórák és a szünetek alatt is folyamatosan a telefonjukon lógjanak. Én ez utóbbi álláspontot tartom helyesnek. Mi, annak idején ficujkákkal kommunikáltunk órák alatt, vagyis egy kis cetlire felírtuk az üzenetet, összehajtogattuk, ráírtuk a címzett nevét, aztán lehetőleg úgy, hogy a tanár ne lássa, kézről-kézre útjára indítottuk. Az óra végére a válasz is megérkezett 🙂 Most egy gombnyomással bárkivel, vagy bárkikkel, minden mennyiségben lehet üzenetet váltani, ami oda vezet, hogy gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy érdemben mi történik az órán, sok diák mintha ott sem lenne. Aztán jön a szünet, amikor elméletileg mindenki kiszellőzteti a fejét, beszélget, ismerkedik, érdeklődik, sétál, sportol. De nem, ha ott a telefon, akkor kicsengetéskor bele lehet bújni, becsengetéskor pedig lehet folytatni a pad alatt.

Mindezt úgy, hogy a felmérések azt mutatják, hogy a tinédzserek egyre kevésébe szociálisak, képtelenek beszélgetni és kapcsolatot teremteni, rövidített üzenetekben és emotikonokban tudnak kommunikálni. Ezt viszont fel kell robbantani, valahol el kell vágni a szálat. És végre, a minisztérium ezt meglépte.

Arról most nem mondok semmit, hogy le lehet adni egy régi, használaton kívüli telefont, a zsebben pedig ott lapul a kincs.