Sárospatak: egy kisváros mint kulturális nagyhatalom

Articol editat de laszlot, 27 június 2017, 14:13

Sárospatak másik jelentős intézménye, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara ma az ő nevét viseli, 2000–2013 között a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től tartozik az egri egyetemhez (főiskolához).Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

Bordás István a Zempléni Múzsa című, Sárospatakon negyedévenként megjelenő társadalomtudományi és kulturális folyóirat igazgatója és egyben egy, a városban működő egyik képtár vezetője. A Zempléni Múzsa című lappal már megismekedhettek tegnapi műsorunkban amikor főszerkesztőjével Bolvári-Takács Gáborral hallhattak interjút. Ezért ma Bordás Istvánt Sárospatak és általában a zempléni térség más hagyományairól, kulturális kincseiről és a sárospataki szellem titkairól faggatjuk, megpróbálván minél átfogóbb képet kapni ezekről. Természetesen nem maradhatott ki a beszélgetésből a kolozsvári és a sárospataki hagyományok közös vonásaira és a két település közötti kapcsolatrendszer fejlesztésére vonatkozó kérdés sem.

Riporter: László Tibor