Kék Pelikan – „Megpróbálom felültetni a nézőt egy vonatra, amit én alakítottam ki”
A nagy magyarországi vonatjegy-hamisítást tűzi zászlajára a Kék Pelikan című film.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2025 február 11, 16:34
A Kék Pelikan az első magyar gyártású, egész estés animációs dokumentumfilm, tavaly áprilisi bemutatója óta pedig számos jeles elismeréssel jutalmazták Magyarországon és külföldön egyaránt – legfrissebben Csáki Lászlónak ítélték oda a Legjobb egészestés animációs film rendezőjének járó díjat a vasárnap zárult 44. Magyar Filmszemlén.
A film a kilencvenes évek Magyarországára repíti vissza a nézőt, a rendszerváltást követő időkbe, amikor leleményes fiatalok hamisított vonatjegyekkel utaztak nyugatra, és ezt mások számára is lehetővé tették. Ebben segített a kék Pelikan indigó, amely csodákra képes, legalábbis ha az ember tökélyre viszi a technikát. A három jóbarát, Ákos, Laci és Petya kiválóan abszolválja a feladatot, viszont amíg eddig eljutunk, sok mindent megtudunk nemcsak magáról a vonatjegyhamisítási hálózatról és az érintettjeiről – így például a hamisítókról, a MÁV pénztárosairól, az utasokról, a kalauzokról –, de a korszakot jellemző közérzetről, közhangulatról is, és mindezt szórakoztató formában, rendszerkritikusan.
Bankó József/44. Magyar Filmszemle
„Aki beül erre a filmre, azt egy vizuális játékba szeretném belevinni. A néző nem egy konvencionális vagy ismert formával fog találkozni, hanem megpróbálom felültetni egy vonatra, amelyet én terveztem vagy én alakítottam ki – megfeleltetve annak, amit el szeretnék mondani vele, meg hogy milyen korszakról beszélek. Szóval megpróbáltam a tartalmat és a formát úgy összekovácsolni, hogy egy újszerű dolog jöjjön ki belőle” – vall róla Csáki László.
Csáki Lászlónak ez az első egész estés animációs dokumentumfilmje, és közel két évtizeden át készült, amíg elnyerte a végleges formáját. Az alkotóval a Kontűrben beszélgettünk.
Szerkesztő: Ferencz Zsolt
