Dobozolás helyett a figurák dobozoláshoz való viszonyulására figyelve – Tóték Kolozsváron
Tóték című előadásával Kolozsváron vendégszerepel a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata.
A produkciót tavaly novemberben mutatták be Sepsiszentgyörgyön, tisztelegve a 110 éve született Örkény István író emléke előtt. Kolozsváron december 6-án, kedden este 7 órától látható az előadás a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében.
Bocsárdi Lászlót előzetesen arról kérdeztük, hogy az ukrajnai háború kirobbanása – a színház és a valóság ilyen mérvű találkozása – mozdította-e el a hangsúlyokat. A rendező a darabválasztás időszakától, körülményeitől indította válaszát.
Úgy éreztem, hogy a levegőben ott kerülget minket a háború szele. Nem fogalmaztam ennyire konkrétan, de valami azt súgta, hogy ami ebben a drámában meg van írva, az minket most valami miatt nagyon érdekel. Ez a valami úgy csapódott le bennem, mintha megint háború közelében lenne a világ. A mű tulajdonképpen pont amiatt érdekelt, mert megfogalmazódik benne egy háborúnak a borzasztó élménye, másrészt meg a félelem, hogy mi fog következni, és a kiszolgáltatottságunk egy olyan helyzetben, amikor nem vagyunk urai a dolgoknak.
Miután kitört a háború, valóban áthangolódott néhány mozzanat, néhány mondat, néhány pillanat, de nem változtattunk az előadáson. Az eleve magában hordozta ezt a fajta életérzést, nyilván, a színészekkel közösen megbeszéltük, hogy egy-egy pillanatnál, egy-egy szónak más az értéke, mint fél évvel ezelőtt.
Bocsárdi László a Tótékat a legfontosabb magyar drámának, remekműnek tartja: a magyar kultúra azon építőkockája, amely valahol az alapoknál van, az evidenciák és a kicsavart, groteszk világnak a keverékét hordozza magában.
A rendező szerint a színpad egyszerűségében és a színészek játékmódjában is különbözik az ő előadásuk a többi Örkény-színreviteltől; valamint abban is, hogy itt a regény és a darab össze van vegyítve – „nem keverve, hanem vegyítve, tehát egy új képződmény lett belőle”. Bocsárdi László hozzáfűzte: ez a döntés lehetővé tette azt, hogy egy sor dolgot poétikusabban, könnyedébben és a néző fantáziájára apellálva oldjanak meg. Ide kapcsolódik a dobozolás is: ezúttal, a konkrét tevékenységnek a színpadon való megmutatása helyett a figuráknak a dobozoláshoz való viszonyulásán volt a hangsúly, ezt próbálták meg érzéki módon kifejezni.
Az interjú meghallgatható az alábbi lejátszóra kattintva.
Riporter: Ferencz Zsolt
Szerkesztő: kristalybea, 2022 december 2, 13:51