Vincze Loránt: Ukrajna nem lehet egyik napról a másikra uniós tag
Újabb Oroszországot sújtó szankcióként le kellene állítani a gázbehozatalt – ez a felvetés egyre gyakoribb a most Strasbourgban ülésező európai vezetők körében.
Egy európai közös hadseregben is egyre többen hisznek, ez a háború ébresztette rá az Európai Uniót a saját védtelenségére. A menekülthullámmal is közösen kéne foglalkozniuk a tagállamoknak – mondja Vincze Loránt.
Az RMDSZ-es EP képviselőt Szilágyi Szabolcs kérdezte. Az interjú a lejátszóra kattintva meghallgatható, illetve alább szövegesen elolvasható.
Fotó: Vincze Loránt Facebook-oldala
Vincze Loránt: Itt az Európai Parlamentben minden nyilatkozat arról szól, hogy még inkább el kell szigetelni Oroszországot, a gázbehozatalt le kellene állítani. Ez volna egy olyan új szankciós kör, amit eddig még nem lépett meg Európa, de hát ez nagyon nehéz helyzetbe hozná a gazdaságokat, amelyek függnek az orosz gázszállításoktól.
Felmerül az, hogy ki szankcionál kit, tehát hogyha nem jön gáz Oroszországból, az nagyon nehéz helyzetbe hozza egész Európát.
– Kétségtelenül a hatás és ellenhatás összefüggésében kell vizsgálni minden lépést, és eldönteni azt, hogy mi a fontosabb, és mi végül is mivel jár, hiszen vannak gazdaságok, amelyek nagyon nagy mértékben függnek az orosz gáztól: Magyarország, Ausztria, Szlovákia, és ide tartozik Románia is, körülbelül 20 százalékban szállít gázt az energia mix keretében Oroszországból, ami ideiglenesen, és ha nem hosszú a tél, akkor kiváltható. Tehát Románia kitettsége a legalacsonyabbak közé tartozik. Viszont az az árverseny, ami most elindult ez az energiadrágulási hullám kétségtelenül minden polgár számára hatalmas költségeket fog kreálni, akkor is, ha nem az illető országban keletkezik a legnagyobb gázhiány, de kétségtelenül az árakat mindenütt befolyásolni fogja. Úgyhogy ezeket a különböző forgatókönyveket kell megvizsgálniuk, eldönteniük az európai vezetőknek, és ismétlem, mindezt úgy, hogy nem ismerjük az ellenség szándékait, nem tudjuk, hogy Oroszország, Putyin igazából mit szeretne és milyen eszközöket vet még be. Ugye egy villámháborúra számítottak állítólag az orosz vezetők, ami nem következett be, egy elhúzódó háború van kibontakozóban. Nem tudjuk, hogy hol van az a vonal, ahol Oroszország megáll, egyáltalán a béke feltételeit mi jelentené, hiszen a mostani, egymásnak sokszor ellentmondó információk ezt még nem engedik következtetésként megfogalmazni.
Volodimir Zelenszkij felszólalása az EP-ben március 1-jén. Fotó: Vincze Loránt Facebook-oldala
Ukrajnának hogyan lehet segíteni? Az nyilván eldőlt, hogy nem lesz máról holnapra EU-tag.
– Természetesen nem lehet egyik napról a másikra uniós tag, hiszen az, hogy egy új tagállama legyen az Európai Uniónak, az egy teljes integrációt jelent az Európai Unió rendszerébe, elsősorban gazdasági rendszerébe. Nem annyira az elvekről van szó, hanem magáról a gazdasági integrációról és erre egyértelműen Ukrajna nincsen felkészülve. Én azt gondolom, hogy az eredeti szándéka amúgy is az volt Ukrajnának, Zelenszkij elnöknek, hogy az európai uniós tagság belebegtetése egyfajta erkölcsi védőernyőt jelentsen Ukrajna számára. Erről valószínűleg az európai uniós tagállamok dönteni is fognak egy ilyen felgyorsított eljárás keretében, akár csomagban, Ukrajna, Moldova és Georgia (Grúzia) megkaphatják a tagjelölti státust. De a tagjelölti státustól a valós tagságig még nagyon hosszú utat kell bejárni, addig minden bizonnyal a háború véget fog érni. Másrészt katonai válaszok tekintetében a NATO álláspontja világos: nem lehet NATO fegyverekkel beavatkozni Ukrajnában, hiszen az világháborút vonna maga után, amit nyilván senki nem szeretne; mindenki elkerülni, szeretné a háború további eszkalálódását, de nem tudhatjuk, hogy mi lesz a végkimenetel.
EU-s hadseregről esetleges háborús forgatókönyvről?
– A versailles-i informális csúcstalálkozónak ez az egyik témája, hogy az Európai Uniónak milyen védelmi kapacitásai lehetnek és a közös európai hadseregben most már egyre többen hisznek. Mi ezt már nagyon rég mondtuk, hogy szükség volna rá, de mostanra már Dánia is, amely eddig ebben a témában különvéleményt fogalmazott meg, opt-outja volt, most azt mondja, hogy csatlakozni fog egy ilyen közös együttműködéshez. Finnország, Svédország, amelyek nem NATO tagok, részt vesznek a NATO értekezleteken, tehát Európa felismerte azt, hogy szorosabb, sokkal inkább közösen koordinált védelmi politikára van szükség, de ez nem egyik napról a másikra fog megtörténni.
Ez a háború ébresztette rá az Európai Uniót a saját védtelenségére. A másik nagyon fontos téma az ukrajnai menekülthullám, amellyel szintén közösen kellene foglalkozni az európai szolidaritás jegyében. Ennek jó jelei vannak és a határ mentén lévő államok azt gondolom, hogy bámulatosan és nagyon jól cselekednek – Románia, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország -, de nyilván, hogy az ukrán menekültek nagy része Nyugat-Európában szeretne letelepedni, úgyhogy szép lassan ez a nyomás végül a nyugat-európai államokat is érinteni fogja. Hogy mit hoz a háború, mekkora tömegek indulnak meg Ukrajna felől – nos, ezek azok a kihívások, amelyekre az Európai Uniónak, a tagállamoknak közösen fel kell készülniük, hiszen úgy érzem, hogy itt a koordináción a pénzalapok megfelelő hasznosításáról, egészen a közös unitárius fellépésig sok mindenben meg kellene a közös hangot, a közös cselekvést találni.
Szerkesztő: kristalybea, 2022 március 8, 16:28
