Címlap » Vezető » Főoldal » Összművészeti hatások eredménye – Kolozsváron is vendégszerepel a Nomád Nemzedék Társulat

Összművészeti hatások eredménye – Kolozsváron is vendégszerepel a Nomád Nemzedék Társulat

Négy erdélyi városban, így Kolozsváron is vendégszerepel ezekben a napokban a Nomád Nemzedék Társulat. Novák Péter rendezővel beszélgettünk.

Csoóri Sándor halálának ötödik évfordulója alkalmából tavaly szeptemberben mutatta be Halálra táncoltatott lány című balladajátékát a Nomád Nemzedék Társulat Budapesten. A szerző születésének 92. évfordulója február 3-án lesz, ez is egyfajta apropó, hogy tájainkon is előadják a produkciót.

Február 3-án, csütörtökön a Székelyudvarhelyi Művelődési Házban tekinthető meg az előadás, majd másnap a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában vendégszerepelnek. Február 5-én a Kolozsvári Magyar Opera színpadán, 6-án pedig a Nagyváradi Szigligeti Színház nagytermében láthatják a balladajátékot az érdeklődők, minden előadás este 7 órakor kezdődik.

Fotó: Juhász László

A leírás szerint „a művet nem kellett aktualizálnia a rendezőnek, hiszen a darab mondanivalója ma, s mi több örök érvényűen aktuális. A szerelem csábító édessége, a féltékenység mérge, a tiltás és a dacos ellenállás, a szegénység valamint a gazdagság, a családi hagyományokért hozott ésszerűtlen áldozatok örök küzdelmei kerülnek terítékre.”

Novák Péter rádiónknak elmondta: színházi munkái kapcsán a rendezői tevékenység is régóta része az életének, ebből pedig a kolozsvári közönség is ízelítőt kaphatott – a 2010-es évek közepén tűzte műsorára a Kolozsvári Magyar Opera Mozart Figaro házasságát, amelynek Novák Péter volt a rendezője. Mint mondta, baráti beszélgetések, különböző inspirációk révén az ember egyszer csak eljut a saját kultúrája gyökereiig is.

Az a megtiszteltetés ért engem ebben az önfelfedező és irodalomfelfedező munkában, hogy közeli barátságba kerülhettem Balogh Júliával, Csoóri Sándor özvegyével, aki az életmű gondozója is egyben. Végül oda vezettek ezek a beszélgetések, hogy megkérdezte, mit gondolok a darabról, lenne-e kedvem hozzá. Egy nagy lélegzetvétellel igent mondtam rá, bár megvoltak a maga kihívásai. Egyrészt ahogy a megtiszteltetés, úgy a felelősség is óriási, de azért a darabnak is megvoltak a maga buktatói. Ez egy nagyon korai műve Csoóri Sándornak, és ő maga, a negyvenes éveiben a Nomád nemzedék című esszékötetében emlékezik vissza a húszas évei végén írott műre, hogy micsoda lelkesedéssel és mennyi útkereséssel járt ez együtt. Úgyhogy az látszik, hogy az útkeresés a művészet folyamatos sajátja, és egyszer csak eljutunk oda, hogy létrejön egy előadás, ami keresi a formanyelvét: olyan értelemben, hogy a prózával egyenrangúan szerepel a Kárpát-medence soknemzetiségű kultúrájának néptáncos, népzenei hagyományozottsága, plusz még egy olyan műfaj, amivel most kísérleteztem először, a báb- és az árnyjáték.

Ennek a közös, összművészeti hatásnak lett végülis a végeredménye az az előadás, amit majd a kolozsvári közönség is megnézhet. Nevezhetjük rítusjátéknak és balladafeldolgozásnak is, bár én nem szeretem ezeket a kultúrtörténeti fogalmakat és cezúrákat, pont azt szeretem, ha valamiben az átjárhatóság és a hagyomány–modernitás egyszerre tud jelen lenni.

A Novák Péter rendezővel készült teljes interjú visszahallgatható a lejátszóra kattintva.