Kézművesnek lenni jó – miniportrék a Farkas utca vásári pezsgéséből
Végh Éva, a Manooda ötletgazdája már nagyon várta az esti Hobo-koncertet, élő adásban üzente meg a művésznek, hogy a Férfibánat című lemezről a Meg nem írt levelet „légyszi-légyszi játssza el” neki, arra már nagyon szeretne csápolni. Szívesen emlékezik régi idők magyarnapos eseményeire, a bulikra az egykori New York szállóban, ahol idős rokonai is jól mulattak. Ez a része kifejezetten tetszik neki, hogy mindenki megtalálja a helyét, és tudnak együtt bulizni.
Nádudvary László György minden ékszere egyedi, kézzel megmunkált; ahogy nincs két egyforma ember, úgy két egyforma nyaklánc vagy gyűrű sem létezik. Felesége, Nádudvary Mária maga tervezi, festi, szabja, varrja a termékeit, a festéshez speciális textilfestékeket használ, így táskái, sálai moshatók, tisztíthatók.
Sántha Emőke kolléganőnk számára egyfajta terápia a gyöngyfűzés, míg mások a kézimunkázás vagy zenehallgatás közben találják meg a nyugalmat, őt évek óta ez segíti át a túlzsúfolt hétköznapokon. A tavalyi nehéz helyzetben is ezekbe a feszes szerkezetű gyöngyökbe fordította bele a felgyülemlett feszültséget. Idén pályázott a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjára is, a népművészet szakosztályban, erről is mesélt.
Ha igényes, szép kerámiát szeretne, Ambrus Emesét keresse! Két évet leszámítva, amikor a filmezések máshova szólították, minden évben részt vett a Kolozsvári Magyar Napokon. Emeidea nevű Facebook-oldalát két évvel ezelőtt indította el, korábban nem népszerűsítette a termékeit.
Pásztor Krisztina, vagy ahogy sokan ismerik, Levendulás Vilma néni a fesztiválozóknak is megmutatta, hogy milyen csodás dolgokat lehet készíteni levendulából és újrahasznosítható alapanyagokból. A Nekünk zöld! műhelyben szappant főztek használt étolajból, testápoló-bőrradírt kávézaccból. Még egy levendulabokrot is magával hozott, amikor betért hozzánk.
Articol editat de kristalybea, 6 szeptember 2021, 17:16
Végh Éva, a Manooda ötletgazdája már nagyon várta az esti Hobo-koncertet, élő adásban üzente meg a művésznek, hogy a Férfibánat című lemezről a Meg nem írt levelet „légyszi-légyszi játssza el” neki, arra már nagyon szeretne csápolni. Szívesen emlékezik régi idők magyarnapos eseményeire, a bulikra az egykori New York szállóban, ahol idős rokonai is jól mulattak. Ez a része kifejezetten tetszik neki, hogy mindenki megtalálja a helyét, és tudnak együtt bulizni.
Nádudvary László György minden ékszere egyedi, kézzel megmunkált; ahogy nincs két egyforma ember, úgy két egyforma nyaklánc vagy gyűrű sem létezik. Felesége, Nádudvary Mária maga tervezi, festi, szabja, varrja a termékeit, a festéshez speciális textilfestékeket használ, így táskái, sálai moshatók, tisztíthatók.
Sántha Emőke kolléganőnk számára egyfajta terápia a gyöngyfűzés, míg mások a kézimunkázás vagy zenehallgatás közben találják meg a nyugalmat, őt évek óta ez segíti át a túlzsúfolt hétköznapokon. A tavalyi nehéz helyzetben is ezekbe a feszes szerkezetű gyöngyökbe fordította bele a felgyülemlett feszültséget. Idén pályázott a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjára is, a népművészet szakosztályban, erről is mesélt.
Ha igényes, szép kerámiát szeretne, Ambrus Emesét keresse! Két évet leszámítva, amikor a filmezések máshova szólították, minden évben részt vett a Kolozsvári Magyar Napokon. Emeidea nevű Facebook-oldalát két évvel ezelőtt indította el, korábban nem népszerűsítette a termékeit.
Pásztor Krisztina, vagy ahogy sokan ismerik, Levendulás Vilma néni a fesztiválozóknak is megmutatta, hogy milyen csodás dolgokat lehet készíteni levendulából és újrahasznosítható alapanyagokból. A Nekünk zöld! műhelyben szappant főztek használt étolajból, testápoló-bőrradírt kávézaccból. Még egy levendulabokrot is magával hozott, amikor betért hozzánk.
Szerkesztő: Ferencz Zsolt
Közreműködtek: Fodor Edina, Forrai Szerénke, Kristály Bea, Kovács Péter, Papp Levente és Zilahi Csaba
