Címlap » Vezető » Főoldal » Sajtóklub: a liberalizált energiapiacról és az okosházról

Sajtóklub: a liberalizált energiapiacról és az okosházról

Furdek Tamás villamosmérnökkel a lakossági áram- és gázár „szabadpiacosításáról”, annak eddigi s várható következményeiről s az okosházak esetleges térhódításáról beszélgetett Mihály István.

Az energiapiac liberalizálása – miért volt rá szükség, pont koronavírus-járvány idején, milyen következményekkel járt eddig és járhat július 1-től? Mennyire szabad a szabadpiac? Mi történt a lakossági árammal? Még mindig nagyon sokan nem „kötelezték el magukat”, nem kötöttek új szerződést, objektív okokból vagy hanyagságból. Ők mire figyeljenek oda, mielőtt aláírják a szerződést? Erről beszélgettünk Furdek Tamás villamosmérnökkel a műsor első részében, majd az okosház „rejtelmeiről”, előnyeiről, hátrányairól, esetleges térhódításáról esett szó.

“A energiapiaci liberalizáció (annyi más területhez hasonlóan) az EU egyik irányelve és elvárása. Legyen szabad a piac, érvényesüljön a piaci verseny, a fogyasztóknak legyen meg a választás szabadsága és szűnjenek meg a szabályozott árak… Vagyis az állam (egy illetékes hatóságon keresztül) minél kevésbé avatkozzon bele a piac működésébe, hagyja a szereplőket (egyenlő feltételek és korrek szabályok szerint, de) szabadon versenyezni és hagyja az árakat szabadon alakulni.

Nézzük meg elsősorban a szerződés alapvető paramétereit: az árat, a szerződés időtartamát, a fizetési határidőt. Az árnál alapvetően kétféle eset van: garantált ár (és ezért cserébe csak jelentős büntetés kifizetése árán lehet felmondani a szerződést, bármelyik félnek, annak lejárta előtt), vagy változó (nem garantált ár). Ha fix áras a szerződés, akkor fontos megnézni, hogy milyen kötbért (büntetést) kell fizetnünk ha mégis fel akarjuk mondani a szerződést annak lejárta előtt. “

“A beépített okosház rendszer igyekszik optimizálni a fogyasztást, tehát minimális energia-felhasználás mellett biztosítani a lakók maximális komfortját. Lényegében a pazarlást, a veszteségeket csökkenti. Klasszikus példa a nyitott ablak mellett működő fűtés, vagy (nyáron) a klíma. Az okosház ilyen esetben (és még sok másban) kiküszöböli, illetve megszűnteti az ellentétes hatásokat. De nemcsak ennyire sarkított helyzetek vannak, hanem pl. világítás esetében a fényerő szabályozása, a kinti fényviszonyok, illetve a szobában tartózkodók függvényében. Ha bejövünk, „megemeli” a megvilágítást, ha kimegyünk, „lejjebb veszi”. Ha besüt nap, lekapcsolja a(z esetleg úgy felejtett) lámpákat, ha vihar jön és beborul az ég, akkor felkapcsolja – helyettünk.”