Sajtószabadság Európában a COVID-19 árnyékában – jelentést mutatott be a Nemzetközi Sajtóintézet
Közel ötszáz, a sajtószabadságot érintő visszaélést tart számon a Nemzetközi Sajtóintézet jelentése, amelyet ma mutattak be az online térben.
A Sajtószabadság Európában a COVID-19 árnyékában című jelentés kitér a fake news, avagy az álhírek elleni küzdelemre, az európai országok járványkommunikációjára, az információk hozzáférhetőségére is. A bemutatón arról is szó volt, hogy miért fordul a lakosság egy része a sajtó ellen, és milyen, sokszor erőszakos támadások érnek újságírókat akár az EU országaiban.
A jelentés számos ponton érinti a romániai helyzetet. Megemlítik például, hogy az álhírek elleni harcban, magyarország példjáját követve itt is bevezették a hamis információk felszámolását célzó törvényt. A több országban is sietve elfogadott, nagyon tágan megfogalmazott szabályozások viszont olyan aggályokat is felvetettek, hogy ezeket a kritikus hangvételű tudósítások cenzúrázására is alkalmazhatják, és a világjárvány után is fennmaradnak.
Románia részéről Cristina Lupu, a Független Újságíróközpont ügyvezető igazgatója kapcsolódott be a jelentés bemutatásába.
Úgy gondolom, hogy a bizalomvesztés a legfontosabb kihívás, amivel a sajtónak jelenleg szembesülnie kell. Romániában is ez a helyzet. Az újságírókkal és menedzserekkel folytatott beszélgetések után azt gondolom, hogy a bizalomvesztés egyik oka, hogy a lakosságnak szüksége van egy ellenségképre. Valakire dühösnek kell lenniük. És a sajtó az, aki mostanában a rossz híreket hozza. A kormány pedig nem igazán kommunikált. Hogy tovább bonyolódjon a helyzet: Romániában két választás is volt idén, ez pedig plusz nyomást helyezett mind a kormányra, mind pedig arra, ahogyan a hatóságok a járványintézkedéseket kezelték. A kormány megpróbálta nem éppen cenzúrázni, de kontroll alatt tartani az információkat. Létrehozták a Stratégiai Kommunikációs Csoportot, amely a belügyminisztérium alá tartozik, ez furcsa módja a kommunikációnak. De azt a mai napig nem tudjuk, hogy kik a tagjai ennek a stratégiai kommunikációs csoportnak, amely a járvánnyal kapcsolatos információkat kezeli. Amikor a parlament kikérte a tagok nevét, az ezt kérő törvényhozó megkapta ugyan őket, de azzal a feltétellel, hogy nem oszthatja meg nyilvánosan az információt, mert ezek személyes adatok.
Az újságíró arra is kitért, hogy szerinte a szélsőjobboldaliba hajló Románok Egységéért Szövetség, avagy az AUR parlamentbe jutása is az információk átláthatatlanságának az eredméye. Ez a párt ugyanis a többi között maszkellenes, a járvány súlyosságát relativizáló üzenetekkel érhette el a közel tíz százalékos arányt a parlamenti választásokon.
A romániai médiatámogatásról is szó esett a bemutatón. Cristina Lupu azt mondta, a kormány által a sajtónak utalt támogatás részben rosszul sült el. Hiába volt a szándék maga az, hogy a nehéz helyzetbe jutott helyi sajtót segítsék, a lakosság egy részében azt a benyomást keltették, hogy a média így a támogatásért cserébe mesterségesen tartja forrón a koronavírus-járvány témáját. Ugyanakkor a pénz sem feltétlen arra fordítódott, hogy az újságírók fizetése ne csökkenjen, vagy ne veszítsék el az állásukat, mivel ezek megtörténtek. Úgy vélte, hogy a támogatás fontos uygan a hirdetési modellek megváltozása miatt amúgy is nehéz helyzetben levő sajtónak, viszont ennek a mechanizmusait nagyon jól át kell gondolni, hogy ne adjon lehetőséget visszaélésekre vagy éppen értelmezésekre.
A jelentés megjegyzi, hogy európában a sajtószabadság általánosan job helyzetben van, mint például Kínában, iránban vagy egyiptomban. Ezekben az országokban a koronavírus okozta halálesetekről tudósítókat akár be is börtönözték. De Európában sem példa nélküliek az atrocitások. A bemutatóba bekapcsolódott Borut Zivulovic szlovén sajtófotós, akit november elején súlyosan bántalmaztak, miközben tüntetők és a rendőrség erőszakos össszecsapásáról tudósított. A jelentés szeptember és november között összesen legalább 58 olyan esetrő tud, amikor a lakosság újságírókat bántalmazott fenyegettett vagy félemlített meg. Ezeket az incidenseket Szlovénia mellett Németországban és Olaszországban jegyezték fel.
A pandémia ugyanakkor pozitív hozadékokkal is járt a sajtó szempontjából a jelentés szerint. 2020 a hagyományos média digitálisba történő átmenetét és új szereplők megjelenését is jelöli. A járvány egyfelől aláásta valamelyest a sajtó függetlenségét és fenntarthatóságát, másfelől kísérletezésre, új formák és termékek kipróbálására ösztönzött. Új módszereket kellett kersniük az olvasókkal, hallgatókkal, nézőkkel való kapcsolattartásra. A balti államokban a hírszerkesztőségek teljesen átszerveződtek távmunkára, Szlovákiában és Csehországban pedig új monetizációs módszereket sikerült találnia egy-egy online lapnak. A járvány tapasztalatai azt mutatják, hogy szükség van a független sajtó, és különösen a digitális fenntarthatóságra való áttérés folyamatos támogatására, áll a jelentésben, amely angol nyelven a www.ipi.media oldalon olvasható el.
Sebők Tímea összeállítása
Szerkesztő: kristalybea, 2020 december 11, 16:30
