Az erdélyi magyarok jobban bíznak az idegenekben, mint a romániai átlag
Az erdélyi magyarok jobban bíznak az idegenekben, mint a romániai lakosság általában – derül ki Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés legutóbb bemutatott eredményeiről.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei keddi online sajtótájékoztatójukon számoltak be a kutatásról, amelyben először vizsgálták a European Values Study (EVS) felmérésének keretében az erdélyi magyar közösség értékválasztásait. Ezúttal a bizalommal, a politikai értékrenddel és a környezetvédelemmel kapcsolatos eredményeket ismertették. Rádiónknak Kiss Tamás szociológus és Székely István Gergő politológus, a kutatás két vezetője nyilatkozott.
Európában a másik emberbe vetett bizalom Dániában a legmagasabb. A lakosság több mint 77 százaléka gondolja úgy, hogy bizalmat szavazhat idegeneknek. Az erdélyi magyarok körében ez a szám valamivel több, mint 27 százalék. A nyugati országokban hasonlóan magasak az arányok, míg ahogyan az előző kutatási eredmények alapján az várható volt, a posztszocialista országokban jóval alacsonyabb a bizalom, nemcsak az idegenek iránt, hanem a kisebbségek iránt is. A román lakosoknak például alig 30 százaléka szavazna bizalmat az erdélyi magyaroknak, ami azért mégis magasabb, mint a teljesen idegenekkel szembeni bizalmuk: az alig több mint 13 százalék.
Ha az intézményekbe vetett jóhiszeműségről beszélünk, akkor a kutatás eredményei szerint az egyház élvezi a legtöbb erdélyi magyar bizalmát. Ezt követi az oktatási rendszer, míg a sort a politikum, köztük is a politikai pártok zárják. A sajtóval szemben szintén inkább bizalmatlanok az erdélyi magyarok. A románok körében a fegyveres erőknek, míg Magyarországon a rendőrségnek szavazzák meg a legnagyobb bizalmat a lakosok. A politikai pártok viszont számukra is sereghajtók bizalom tekintetében.
A politikának ugyanakkor a németek szentelik a legnagyobb figyelmet, akik több mint 78 százaléka mutat érdeklődést eziránt. A posztszocialista országok ebben a kérdésben nem mutattak jelentős eltérést a nyugati országokhoz képest, az erdélyi magyarok ugyanakkor valamivel több mint 37 százalékkal a román átlag fölött, de a sereghajtók sorában helyezkednek el politikai érdeklődés tekintetében. A jobb- illetve baloldali nézetek esetében egy tízes skálán az erdélyi magyarok 6 egész 57 század százalékos arányban a jobb oldal iránt köteleződnek el. Ez fél százalékkal magasabb a magyarországi aránynál.
A női egyenjogúság az erdélyi magyarok több mint 73 százaléka szerint fontos jellemzője a demokráciának. A listán a második helyet foglalja el a szabad választások fontossága. A női egyenjogúság Magyarországon még inkább fontos, míg a románok körében hasonló arányban, de a második helyet foglalja el.
A kutatás utolsó pontja a környezetvédelemre vonatkozott. Az erdélyi magyarok nagyon magas 71 százaléka szerint ez fontosabb, mint a gazdasági növekedés még akkor is, ha ez néhány munkahely megszűnését jelentené. A román arány ezzel szemben kevesebb mint 50 és a magyarországi alig 68 százalékos. Az erdélyi számadat viszont nem feltétlenül tükrözi a valóságot, ugyanis a témát jobban kibontó kérdésekre adott válaszok közül csak egyesek erősítették meg ezt a környezetbarátnak tűnő képet – hangzott el a sajtótájékoztatón. A listát Svédország vezeti majdnem 89 százalékos arányával.
Riporter: Birtalan Albert
Illusztráció: pexels.com
Szerkesztő: kristalybea, 2020 november 18, 13:19
