Címlap » Vezető » Főoldal » Anyagszelídítés Barabás Réka vegyészmérnökkel – kíváncsian, szeretettel kísérletezve

Anyagszelídítés Barabás Réka vegyészmérnökkel – kíváncsian, szeretettel kísérletezve

Ki sem kell mozdulni a lakásból, izgalmas kísérleteket végezhetünk a konyhában is. Szódabikarbónával, vöröskáposztával, hamuval.

Ma van a magyar tudomány napja. A jeles ünnepet 2003 óta üljük minden év október 3-án, annak tiszteletére, hogy Széchenyi István 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, ezáltal pedig lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. A Hangoló vendége Barabás Réka vegyészmérnök, a BBTE Kémia és Vegyészmérnöki Karának dékánhelyettese volt, aki zárásként Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus gondolatát idézte: „Jó tanítás csak ott folyhat, ahol él a kutatás szelleme”.

Az anyagot szeretni kell, mint bármi mást. A tudományt is szeretni kell, akkor tudjuk igazán jól művelni. Az anyagot nagyon jól ismerjük, hiszen már az ókorban gyönyörű edényeket készítettek, sőt, az ókor előtti időszakban is. Érdekes módon az anyagtudomány viszonylag későn fejlődik ki, aminek egyszerű a magyarázata: nem voltak meg az eszközeink, amelyekkel az anyagot vizsgálni tudtuk volna. Empirikus tudásunk volt, de az anyagot magát nem láttuk, csak ismertük a tulajdonságait.

A századelőn még hatalmas edényekben „kutyultak” a vegyészmérnök hallgatók, ma pedig már ott tartunk, hogy pár milliliteres oldatokkal dolgoznak, és kis mennyiségekből is nagyon sok vizsgálatot tudnak végezni. Barabás Réka egyébként éppen húsz évvel ezelőtt, ezen a napon vette át doktori díszoklevelét Veszprémben. Azóta is sok minden változott, jócskán fejlődtek a dolgok: a szakember felidézte, hogy doktori tanulmányai idején még ők is háromliteres lombikokban végezték a reakciókat, ma pedig már elegendő egy 50 ml-es Berzelius-pohár, „és benne van a világ”.

Az anyagokat nemcsak a kémiai összetétel határozza meg. Például az, hogy a C-vitamin hogyan szívódik fel a szervezetünkben, az nagymértékben függ attól, hogy ezeknek a szép kis C-vitamin kristályoknak milyen formájuk van. Nekünk, akik anyagtudománnyal foglalkozunk, az a nagy kihívás, hogy ugyanazt az anyagot különböző formákban állítsuk elő, és nagyon tudatosan, mert aztán a forma határozza meg a tulajdonságokat.

Izgalmas tapasztalatokkal gazdagodhat az is, aki a megfőz egy fej vöröskáposztát. Ebben ugyanis egy nagyon fontos vegyületcsoport található, az antocianinok, amelyek a PH – savasság, lúgosság – függvényében változtatják színüket. Természetes indikátorként is használhatók, úgyhogy a vöröskáposzta levének felhasználásával színpompás festményeket is készíthetünk. Vagy kísérletezhetünk szódabikarbónával, konyhasóval, éppenséggel hamuval.

Karnyújtásnyira vannak tőlünk ezek az anyagok, épp csak a kíváncsiságunkra van szükség. Nagyon szeretném, ha a gyerekeinknek valahogy így tanítanánk a kémiát az iskolában, hogy kíváncsivá tudjuk tenni őket.

A biokerámia, mint kiderült, korszerű kerámiai anyag, amely alkalmas az emberi szervezetbe való beültetésre, csont- és fogpótlás céljából. Erről a folyamatról, valamint az anyagszelídítés vonatkozásában az informatikai eszközök „bevetéséről” is beszélgettünk Barabás Rékával.

A teljes interjú a lejátszóra kattintva hallgatható meg.