Sajtóklub: Zöldebbek lettünk?
Szerkesztő: Mihály István
Articol editat de mihaly.istvan, 20 augusztus 2019, 11:10 / actualizat: 27 augusztus 2019, 16:27
„Az történt, hogy papírforma szerint megszületett egy döntés, de messzemenően nem vagyunk arra felkészülve, hogy ebből – a szelektív hulladékgyűjtésből – reális, működő dolog legyen… Én azt látom, hogy a fogyasztói magatartásunkkal, azzal az életszínvonallal, amit elértünk, nemhogy csökkenne a szemét mennyisége, hanem napról napra növekszik, s egyre több problémát jelent. Az Európai Unió komoly pénzalapokat biztosított arra, hogy Romániában is kiépüljön ez a rendszer, de mintha az önkormányzatok, illetékes intézmények csak ímmel-ámmal, az utolsó pillanatban tettek volna lépéseket; nekem végig az volt az érzésem, mint mikor valakit valamire kényszerítenek: na csináljuk meg, költsük el a pénzt, aztán lesz valahogy.” (Kovács Csongor)
Július 1-jén végre-valahára áttértünk a szelektív hulladékgyűjtésre. Több mint másfél hónap telt el azóta. No persze, nem ment/megy ez olyan könnyen, bőven van még tanulnivalója az egyszerű állampolgárnak és (még annál is több) az illetékes hatóságoknak, cégeknek.
Ökotudatosságból továbbra is bukásra állunk, nem csak Romániában, hanem világszerte. (Persze Nyugat-Európához vagy a skandináv országokhoz képest képest nálunk továbbra is egyenesen siralmas a helyzet.) A szomorú tényállás az, hogy a környezeti katasztrófa árnyékában a világ politikusai továbbra sem képesek megegyezni, pedig a mind fenyegetőbb globális problémákra csak globális megoldás létezik.
Vajon mit old meg, mennyit ér a szelektív hulladékgyűjtés? És miért nem ragadjuk meg a problémát a gyökereinél (is), miért nem az okokat kezeljük? Ha például jóval kevesebb szemetet „termelnénk”, ha az elfogyasztott élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök ökológiai lábnyoma kisebb volna, akkor kevesebb szemetet kellene tárolni, szállítani, feldolgozni, a környezetszennyezés mértéke jelentősen csökkenne.
Pár hete az egyik kolozsvári (közepesen) nagy áruházban a zöldség-gyümölcs részlegen a következő kínálatból válogathattam: spanyol murok, hollandiai zeller és paprika, török zöldpaprika, macedóniai káposzta, lengyel alma, belga körte, indiai szőlő, görög krumpli, egyiptomi hagyma és fokhagyma, lengyel retek, kínai fokhagyma, olasz brokkoli. Kovács Csongort, a Zöld Erdély Egyesület elnökét arra is megkértem, hogy ezt az élményemet/tényállást is kommentálja, helyezze gazdasági-, (aktuál)politikai-, etikai kontextusba.
A lejátszóra kattintva az augusztus 19-i 55 perces élő műsor szerkesztett, rövidített változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő: Mihály István
