Prima pagină » „Mondjuk el azt, amire büszkék lehetnénk, ha volna ismeretünk róla.”(HANG)
„Mondjuk el azt, amire büszkék lehetnénk, ha volna ismeretünk róla.”(HANG)
Múltheti találkozásunkon bepillantottunk a VI. Kolozsi Magyar Napok rendezvényeibe, majd Bíró Ernő kolozsi születésű informatikussal, műkedvelő helytörténésszel beszélgettünk a 820 esztendős település múltjáról. Szentmártoni Bodó János egykori unitárius lelkésznek az 1600-as években írt, 75 szakaszos, a só dícséretéről szóló verséből is idéztünk. Ma elérkezünk a jelenbe és a jövő felé is vetünk egy bizakodó pillantást. 1470-től folytatjuk az időutazást, közben megkóstoljuk az egykori kolozsi borokat, de előtte megmártózunk a 370 évvel ezelőtti feredőben.
A 60-as-70-es években Kolozsról nagyon sok ember járt be Kolozsvárra dolgozni, naponta 12-14 ötven személyes busz szállított 700-800 embert járatszinten oda-vissza. Az a kérdés, hogy azok, akik manapság telepednek le Kolozson, közösséget akarnak ott látni és abban részt akarnak venni, vagy csak kívülállóként, a kőrakáson túlról szemlélik, hogy van-e még mozgás a porondon. Azokat, akik új élethelyzetükben is aktívak maradnak, szívesen látjuk, jöjjenek, kapcsolódjanak be a falu életébe. Szerintem van remény.
Múltheti találkozásunkon bepillantottunk a VI. Kolozsi Magyar Napok rendezvényeibe, majd Bíró Ernő kolozsi születésű informatikussal, műkedvelő helytörténésszel beszélgettünk a 820 esztendős település múltjáról. Szentmártoni Bodó János egykori unitárius lelkésznek az 1600-as években írt, 75 szakaszos, a só dícséretéről szóló verséből is idéztünk. Ma elérkezünk a jelenbe és a jövő felé is vetünk egy bizakodó pillantást. 1470-től folytatjuk az időutazást, közben megkóstoljuk az egykori kolozsi borokat, de előtte megmártózunk a 370 évvel ezelőtti feredőben.
A 60-as-70-es években Kolozsról nagyon sok ember járt be Kolozsvárra dolgozni, naponta 12-14 ötven személyes busz szállított 700-800 embert járatszinten oda-vissza. Az a kérdés, hogy azok, akik manapság telepednek le Kolozson, közösséget akarnak ott látni és abban részt akarnak venni, vagy csak kívülállóként, a kőrakáson túlról szemlélik, hogy van-e még mozgás a porondon. Azokat, akik új élethelyzetükben is aktívak maradnak, szívesen látjuk, jöjjenek, kapcsolódjanak be a falu életébe. Szerintem van remény.
