Csendül a nóta Kolozsváron

A műsor befejező részét jövő pénteken közvetítjük.

Articol editat de csatari.melinda, 1 február 2019, 16:01

„Csodálatos, hogy egy nótáról mi minden jut eszébe egy magyarnak. De még csodálatosabb, hogy egy nótáról minden magyarnak ugyanaz jut eszébe. Nem a szöveg idézi föl ezt bennünk, hanem valami sajátos kedélyhullámzás, melyet a hangok és a hozzájuk fűződő régi emlékek indítanak meg, szinte függetlenül a szövegtől. S ha valaki szavakba tudná foglalni, hogy mit is gondolnak és éreznek már emberöltők óta olyankor, amikor például a Kék nefelejcset hallgatják, akkor ezek a vallomások minden korban és minden egyénnél szinte szóról szóra egyeznének, s ezekből talán össze is lehetne állítani egy nemzeti bölcselet mozaiképületét.” – vélte Kosztolányi Dezső költő. Szerinte még aki a legmélyebben lenézi a magyarnótát, az is kapásból el tudna dalolni jópárat. A közös nótázás ismeretlenek között is megteremti az együvé tartozás érzését, összeköt szülőfölddel, tájjal, emberekkel.

Ibolya: Amikor színpadra lépek, törlődik minden, ami azon kívül van. Ha táncolni kell, elfelejtem, hogy az imént a fájdalomtól rá se tudtam lépni a lábamra. Csak miután az egész lecseng, akkor jut eszembe, hogy esetleg valami gondom van. Nagyon sok erőt ad a színpad. Azt, amit a magánéletem elvesz, visszaépíti a színpad, az ott elvesztett energiát pedig visszatölti a család. A kettő kiegészíti egymást. Marcival kettősként 2011-ben kezdtünk nótát, operettslágereket énekelni. Mára annyira összecsiszolódtunk, hogy egyikünket a másik nélkül már nem is hívják.
Marci: A lépcsőházban mindenki tudta, ha nálunk buli volt. Nagymamám, nagytatám, nagybátyámék, keresztapámék…ilyenkor vagy negyvenen voltunk, rázendítettek a nótára. Mindenki énekel, mindenki tudja, mindenki szereti a nótát. Szeretem a népzenét, a nótát, az operettet. Ha Válaszútra megyek, reggelig táncolok, ha mulatságba megyek, reggelig nótázom, a színpadon pedig operettet énekelek. Én ezeket nem szeretném különválasztani.

A műsor befejező részét jövő pénteken közvetítjük.

Szerkesztő: Csatári Melinda