Címlap » Vezető » Főoldal » Beszélgetés egy beszélgetőkönyvről – Sajtóklubban Nánó Csaba

Beszélgetés egy beszélgetőkönyvről – Sajtóklubban Nánó Csaba

Nánó Csaba újságíróval az Egy élet nem elég (Színészek, emberek, példaképek) című kötetről, s annak készülőfélben levő folytatásáról beszélgetett Mihály István.

„Én úgy indultam neki, hogy ezek életút-interjúk. Felkészültem, utánaolvastam. Át kellett beszélni mindig gyakorlatilag egy életet. A felszín mögött mindig több van, mint amire gondolunk. Először elmentem ismerkedni. Voltak beszélgetések, amelyek napokig, hetekig tartottak. Ebből aztán esetenként egy »fél órányi« részlet jelent meg nyomtatásban.” (Nánó Csaba)

A június 28-i Sajtóklubban Nánó Csabával nem csak az Egy élet nem elég című, Színészek, emberek, példaképek alcímű, nemrég megjelent kötetről beszélgettem, hanem a színészportré-sorozat következő – félig már elkészült – darabjairól is, próbálva megvilágítani a teljes avagy „mélyebb” koncepciót, vezérelvet is, amely a riportert mozgatja-motiválja. Ennek kapcsán szóba kerüt az is, menyire és milyen szempontból voltak sötétek azok a bizonyos nyolcvanas évek, és mit hozott a rendszerváltás a színjátszás, a színházak számára, hogyan züllött le a közízlés többek közt a sztárkultusz, s főleg azt követő – mostani – celebkultusz hatására.

Sorbán Attila írja a kötet előszavában: „Az erdélyi színésznél nincs sérülékenyebb ember a világon. És kiszolgáltatottabb sem. Úgy szorítja őt a lét elviselhetetlen könnyűsége, hogy abba bele lehet pusztulni. Mindent egy maroknyi álomért. De kell-e ez nekem? Mármint néhány erdélyi színész fátyolként lebegő emlékezete, mely beteríti a virtuális ködbe vesző hétköznapokat?… Persze, azért vagyunk, hogy valahol otthon is legyünk. Egyedül a négy fal közt. Vagy mégsem? Lehet másként is? Mit feleljek, ha valaki hirtelen rám kiált: Ki vagy? És vannak, akik tudnak válaszolni. A kiválasztottak. Szavuk örökké szitáló meleg eső.”