Párizs, Brüsszel – zsigeri reakcióink és a célszerűség
dr. Tálas Péter
Háborúban állunk-e és ha igen, hány fronton és hogyan kellene megvívni a harcot? Hogyan viszonyuljunk az európai muzulmánokhoz, illetve a nálunk menedéket kérőkhöz? Működhet-e kontinensünk viszonylatában egy „splendid isolation” politika? Mi a tanulság „saját” egykori terrorszervezeteink – a Vörös Brigádok, a Baader-Meinhof csoport, az Action directe vagy az Ír Köztársasági Hadsereg, a baszk ETA, stb. „tündökléséből” és leépüléséből/ felszámolásából? – erről kérdeztük Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatóját.
Articol editat de papp.zakor.andras, 2 április 2016, 17:40 / actualizat: 6 április 2016, 13:42
Második virágkorát éli Samuel Huntington elmélete a civilizációk összecsapásáról. Az érvelések a természetes érzelmi reakciókon túl időnként látványos logikai vargabetűkkel jutnak el a quod erat demonstrandum-ig: ugyanazok, akik az Egyesült Államok világcsendőri viselkedését hibáztatják a migrációs válság kialakulásáért, Európának úgymond „rosszul értelmezett” toleranciáját, „végletekig vitt multikulturalizmusát” róják fel. Bezzeg Amerika felismerte, hogy itt kultúrák élet-halál harcáról van szó és ekként járt el! Európának is ki kell mondania végre ezt és fel kell vennie a harcot! – mondják.
dr. Tálas Péter
Háborúban állunk-e és ha igen, hány fronton és hogyan kellene megvívni a harcot? Hogyan viszonyuljunk az európai muzulmánokhoz, illetve a nálunk menedéket kérőkhöz? Működhet-e kontinensünk viszonylatában egy „splendid isolation” politika? Mi a tanulság „saját” egykori terrorszervezeteink – a Vörös Brigádok, a Baader-Meinhof csoport, az Action directe vagy az Ír Köztársasági Hadsereg, a baszk ETA, stb. „tündökléséből” és leépüléséből/ felszámolásából? – erről kérdeztük Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatóját.
szerkesztő, riporter: Papp-Zakor András
