A multikulturalizmus halott! Mi legyen az árvákkal?
A sokat emlegetett, de annál kevésbé defineált multikulturalizmus kolozsvári esélyeiről és értelmezéseiről szervezett kerekasztal beszélgetést múlt héten a Kolozsvári Magyar Politológus Hallgatók Társasága, röviden KOMPOT.
Articol editat de papp.zakor.andras, 29 május 2015, 19:45 / actualizat: 29 május 2015, 22:54
fotó: Kelemen E. Eszter
A meghívottak (a képen balról jobbra): Demeter Attila filozófus, Tibori Szabó Zoltán újságíró, a beszélgetés moderátora, Salat Levente politológus, Bethlendi András civil aktivista és Bíró Béla irodalomtudós – végül viszonylag keveset beszéltek a kincses városról és multikulturalizmushoz való viszonyulásáról, annál többet magáról az eszméről, történetéről és lehetséges értelmezéseiről. Már a bevezetőben kiderült: bár nálunk sokszor és sokan hivatkoznak rá – ezért is emelte be érvrendszerébe a többnyelvű városnévtáblákért kampányoló Musai-Muszáj csoport- a multikulturalizmus mint politikai eszme világviszonylatban erős lejtmenetben halad!
Kifejezetten színes eszmecseréből készült összeállításunk, ha nem is tudják meg belőle, lesznek-e többnyelvű helységnévtáblák Kolozsvár határában, unatkozni nem fognak!
TULAJDONKÉPPEN MIFÉLE IZMUS EZ A MULTIKULTURALIZMUS?!
„A nagyon sokféle értelmezésből számomra az ami a legérdekesebb és amiről egyáltalán érdemes beszélni, az az a felfogása a multikulturalizmus kifejezésnek, amely úgy fogja fel ezt a problematikát, mint egy normatív válasz arra a kérdésre, hogy mit kell kezdeni a kulturális megosztottsággal. […] Akkor beszélünk kulturális megosztottságról vagy multikulturalitásról, amikor egy politikai egységen belül több kultúra él együtt, a több kultúra alatt rendszerint nyelvi, vallási identitásbeli és hát etnicitásban megnyilvánuló társadalmi szegmenseket szoktunk érteni” – Salat LeventeSalat Levente
fotó: maszol.ro
ÁLLAPOT ÉS ESZME
„Fontosnak tartom, hogy különbséget tegyünk a multikulturalitás között, ami a társadalomnak egy tényszerű állapota – több kulturális közösség él az adott társadalomban egymás mellett – és a multikulturalizmus fogalma között, ami, mint minden hasonló izmus, egy ideológiát takar. […] Minden ideológia megfogalmaz egy követelést vagy követeléseknek egy rendszerét. A multikulturalizmus ideológiája is megfogalmaz legalább egy követelést, azt mondja nekünk a sokat emlegetett Charles Taylor, hogy ez a követelés az elismerésre irányuló követelés” – Demeter AttilaDemeter Attila
fotó: Kelemen E. Eszter
Tibori Szabó Zoltán: „Azért, amikor mi -jóval 2005 előtt- multikulturalitásról beszélünk Kolozsváron és ha nem tévedünk, éppen az Egyetem felől hozzák be ezt a fogalmat a nyilvánosságba és a közbeszédbe, akkor nálunk nem volt egy bevándorló-probléma, tehát nem volt egy új kultúra befogadásának kérdése a levegőben – ha jól emlékszem- tehát ilyen szempontból is érdekes, hogy milyen értelmezései és egyáltalán milyen esélyei vannak ennek a kérdésnek…”Tibori Szabó Zoltán
fotó: Kelemen E. Eszter
AZ ELISMERÉS KÉRDÉSE
„Úgy érezzük (a Musai-Muszáj csoport), hogy az elismerés marad el, a hivatalos elismerés, hogyha ugyanannyira van itt otthon a magyar közösség, mint a román közösség, akkor ugyanolyan módon kellene formálisan is helyet kapjon, szimbolikusan is helyet kapjon a magyar nyelvű megnevezése a városnak, mint a román nyelvű!” – Bethlendi AndrásBethlendi András
fotó: Gombaszögi Nyári Tábor
folyt. köv.!
Szerkesztő: Papp-Zakor András
Teljes műsorunk hangfelvétele:
