Donát 160: Shakespeare és a Reflex3
Kevés pénzből, az előző kiadásokhoz képest kevesebb előadással futott Sepsiszentgyörgyön a 3.Reflex Nemzetközi Színházi Fesztivál. De amit láttunk, annak nagyon örültünk.
Ezúttal pénz és minőség összefüggéséről beszélgetünk, illetve Shakespeare nyomába eredünk. A Budapesti Nemzeti Színház „Szentivánéji álom” című előadásáról, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház „Hamlet”-jéről és a litván Korsunovas „Miranda”-járól hallanak.
Bocsárdi László rendező, fesztiváligazgató
Pénzhiány és a fesztivál programja – Hogyan függ össze e kettő? Bocsárdi László fesztiváligazgató:
„Arra törekedtem, hogy ha kevesebb előadás is van, de a maga nemében mindenik valamitől emlékezetes maradjon. Még akkor is, ha bosszantó egy előadás, emlékezetes marad, mert adott esetben kikezd olyan tabukat, amelyekkel színházban szembesülni meglepetés lehet….A körülmények sokkal rosszabbak, mint eddig voltak. Egyrészt a költségvetés a fele az eddigi kiadásokénak…A kultúrát nem tartják fontosnak és csak kényszerből támogatják. A mi esetünkben még kényszerből sem támogatnak….”
A Reflex2 arca egy kakas volt, ezt most egy fekete pont váltotta fel – erről mesél Bartha József vizuális művész:
„Valami olyasmit kell csinálni, ami nem fér bele a színházi vagy a vizuális plakát-művészetbe. Akkor pont az ellenkezőjét kell csinálnunk. Visszamegyünk a pontig…Egy pont, ami fekete, és ha akarom, akkor az fekete lyuk, ha akarom, akkor nagyon sok minden a színházzal kapcsolatban. A kakasnak a realitásában volt a titok: mit keres egy kakas, miért kakaskodik egy színpadon. A pontnak a megfoghatatlanságában van a titok.”
Az összeállítást Gergely Zsuzsa szerkesztette.
Szerkesztő: gergelyzsuzsa, 2015 április 27, 23:21 / actualizat: 2015 április 30, 15:20
