Terrorizmussal vádolják az RMDSZ-t

Bűnvádi eljárást indított a Szervezett-bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség (DIICOT) az Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellen. Az eljárást az RMDSZ döntéshozó testülete, a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati marosvásárhelyi ülésén elhangzottak miatt indították.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke értetlenül áll a román szervezett bűnözés és terrorizmusellenes ügyészség vizsgálata előtt, amelynek részleteit ő maga sem ismeri. Mint mondta, ha az ügyészség az SZKT-én elhangzott beszédekre gondol, akkor nem érti az egészet, hiszen ott politikai nyilatkozatok hangzottak el. Hozzátette: ezek nem jelentenek veszélyt Romániára, és nem hangzott el semmi olyan, amit az elmúlt 25 évben már ne mondtak volna el.

Az RMDSZ főtitkára, Kovács Péter reméli, hogy komolyan gondolták, mert viccnek egy kicsit durva lenne. „Egy olyan szervezetet, amely huszonöt éve a politikai párbeszéd útját választotta – az önkormányzatokban, a parlamentben, a kormányban minden egyes eredményünket úgy értük el, hogy leültünk, tárgyaltunk és meggyőztük a partnerünket az igazunkról –  tehát egy ilyen politikai szervezetet, a terrorizmus visszaszorítására vonatkozó törvény alapján elkezdtek vizsgálni. Ezt 2014-ben nagyon súlyos dolognak tartom.”

Kovács Pétert Szilágyi Szabolcs kérdezi

A Szervezett-bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség szerdai közleménye szerint az ügyészek egyelőre nem személyeket vizsgálnak, hanem a gyanú megalapozottságára szeretnének fényt deríteni, az SZKT-n résztvevő RMDSZ-es politikusok felszólalásai alapján. A sajtóhoz eljuttatott közleményből az derül ki, hogy az RMDSZ ülésén olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek a gyanú szerint – a terrorizmus megelőzéséről szóló törvénynek megfelelően – kimeríthetik a terrorista jellegű fenyegetőzés bűncselekményének fogalmát.

A román média tudni véli, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nyilatkozata ügyében indult az eljárás. Az elöljáró azt kérte Victor Pontától, utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hagyja békén a magyarokat, különben megismétlődhet Székelyföldön az 1990-es marosvásárhelyi román-magyar véres etnikai konfliktus. Az elnökválasztás november közepén lezajlott második fordulója óta kiújult a Kovászna megyei román prefektus és a helyi magyar többségű önkormányzatok, valamint magyar pártok közötti vita a magyar és a székely nemzeti jelképek használata ügyében.

mti

Articol editat de Szilágyi Szabolcs, 17 december 2014, 20:23 / actualizat: 23 január 2015, 14:58