Interjúk az erdélyi magyar néprajzkutatás csúcsrendezvényéről
A XVIII. Tudomány- és kutatástörténeti konferencia a legfontosabb fóruma az erdélyi magyar néprajzkutatás tudománytörténetének.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 november 4, 09:40
A BBTE BTK Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya, a Kriza János Néprajzi Társaság és az MTA KAB Néprajzi és Antropológiai Intézet által október közepén szervezett tudományos seregszemle házigazdája és főszervezője Keszeg Vilmos néprajztudós, egyetemi oktató volt, aki a Kolozsvári Rádió kérdéseire is válaszolt. Őt hallhatják az összeállítás első részében.
Ezután Balázs Gézával arról beszélgetünk, hogy mit hagyott ránk a tavaly 85 éves korában elhunyt Voigt Vilmos néprajztudós, aki a folklórból kiindulva átfogó művészetelméletet épített fel. Nagy Zsolt a felbomlás modelljéről mesél, arról, hogy miként esett szét egy marosmenti falu, Udvarfalva társadalma 1948 és 1989 között. Ezeket a gondolatait a nemrégiben az EME kiadásában megjelent és a konferencia keretében bemutatott a Felbomlás modellje című kötetében fogalmazta meg az előadó. Végül Perger Gyula segítségével Piskiteleptől a Rábaközig utazunk, Pálos Ede elfeledett rajztanár-néprajzos nyomában.
Riporter: László Tibor
