Donát 160: Örmény örökség Erdélyben
Erdélyben négy fontosabb, örmény gyökerekkel is rendelkező települést ismerünk. Ezek: Szamosújvár, Csíkszépvíz, Gyergyószentmiklós és Erzsébetváros. Mindegyikük rendkívül fontos az erdélyi örménység történetében, és bár sok hasonlóságot mutatnak egymással, különböznek is. A felsorolt városok bár közös gyökerekkel rendelkeznek, mégis bizonyos szempontból eltérőek, és versenyhelyzetbe is kerültek egymással az általuk kiválasztott különböző erdélyi régiók jellegzetességeinek hatása függvényében.
Páll Emőke művészettörténész a Kolozsvári Magyar Könyvnapokon bemutatott igényes kivitelezésű új kötete a négy település örménykatolikus templomainak sok, nem egyszer rejtett vagy pusztulófélben levő templomi berendezéseit vette górcső alá. Történt talán ez a huszonnegyedik órában, hiszen az örmény közösségek megfogyatkozásával vagy eltünésével már nem akad, aki ápolja vagy felújítsa ezeket, így lehetséges, hogy néhány éven, évtizeden belül már csak a tanulmányokból és könyvekből ismerkedhetünk meg az erdélyi örmények örökségével.
Előbb Kovács Zsolt egyetemi tanárt, a kötet ötletadóját kérdeztük, majd a szerzőt, Páll Emese művészettörténészt hallják.
Articol editat de laszlot, 26 június 2015, 14:24 / actualizat: 26 június 2015, 16:52
Erdélyben négy fontosabb, örmény gyökerekkel is rendelkező települést ismerünk. Ezek: Szamosújvár, Csíkszépvíz, Gyergyószentmiklós és Erzsébetváros. Mindegyikük rendkívül fontos az erdélyi örménység történetében, és bár sok hasonlóságot mutatnak egymással, különböznek is. A felsorolt városok bár közös gyökerekkel rendelkeznek, mégis bizonyos szempontból eltérőek, és versenyhelyzetbe is kerültek egymással az általuk kiválasztott különböző erdélyi régiók jellegzetességeinek hatása függvényében.
Páll Emőke művészettörténész a Kolozsvári Magyar Könyvnapokon bemutatott igényes kivitelezésű új kötete a négy település örménykatolikus templomainak sok, nem egyszer rejtett vagy pusztulófélben levő templomi berendezéseit vette górcső alá. Történt talán ez a huszonnegyedik órában, hiszen az örmény közösségek megfogyatkozásával vagy eltünésével már nem akad, aki ápolja vagy felújítsa ezeket, így lehetséges, hogy néhány éven, évtizeden belül már csak a tanulmányokból és könyvekből ismerkedhetünk meg az erdélyi örmények örökségével.
Előbb Kovács Zsolt egyetemi tanárt, a kötet ötletadóját kérdeztük, majd a szerzőt, Páll Emese művészettörténészt hallják.
Riporter László Tibor
