A kóma tehetetlenségéből szabadulna Ibsen Nórája
Szombaton, március 16-án mutatják be Henrik Ibsen Nóra című darabját a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Nagy Botond rendező és Kali Ágnes dramaturg.
Az előadás rendezője Nagy Botond, dramaturg Kali Ágnes. A színház életében, a második világháború óta most először látható a 140 éves darab. Nóra ráeszmél, hogy a babaház, amelyben raboskodik egyre szűkebb, körülötte pedig ismétlődő rémálmai ólálkodnak, amelyekkel meg kell küzdenie, ha szabaddá, emberré szeretne válni. Ez a szabadság pedig lemondásokkal jár.
„Ahogy Agamemnón feláldozza Iphigéniát, úgy áldozza fel Nóra saját jelenét.” – mondta Nagy Botond a sajtótájékoztatón az előadásról. A produkció során egyfajta kóma állapotot jelenítenek meg az alkotók. Nóra ebből a kómából ébred fel. Az előadásban nincsenek hagyományos díszletek, látványvilága vetített képekből, projekciókból épül fel. Rancz András látványtervező szerint ennek óriási előnye van, hiszen az egész tér együtt lélegzik a szereplőkkel. Ennek megvalósításához viszont szükség a látvány más színházi elemekkel való összhangjára, így például az eredeti Ibsen darabhoz képest egy szikárabb szöveggel találkozhatunk a Nórában.
Nagy Botondnak egy éven belül gyakorlatilag ez a második Ibsen-rendezése, a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színházban tavaly év elején mutatták be a Hedda Gablert. Milyen jelentéstöbblettel bír Ibsen világa Nagy Botond értelmezésében? – erről is mesél összeállításunkban a rendező. Majd Kali Ágnes dramaturgot kérdeztük arról, hogy milyen szempontok alapján alakították át az eredeti szöveget.
Összeállította: Kristály Bea
Fénykép: Biró István/KÁMSZ
Szerkesztő: kristalybea, 2019 március 13, 17:49
