Nem élhetünk irodalom nélkül? Sajtóklubban Karácsonyi Zsolt és Egyed Emese
Ha belegondolunk, hogy annak idején a Nyugat hány példányban kelt el, akkor nem kell feltétlenül szomorkodnia még most sem az irodalmi lapok jelentős részének. Volt olyan időszak, amikor csak pár száz példányban fogyott a Nyugat. Megváltozott a befogadás módja. Akik szeretik, azok sokkal személyesebben szeretik, és önmagáért szeretik az irodalmat… Gyakorta megfordulunk középiskolákban is, felolvasunk a diákságnak, és mindig nagyon pozitív a fogadtatás. (Karácsonyi Zsolt)
Minden olvasóról kiderül, hogy ha nem verset, akkor novellát, ha nem novellát, akkor naplót, valamit ír… Kolozsvár szerencsés idejét éli most, létezik eleven irodalmi élet, léteznek olyan csapatok, intézményes formák is, amelyek egészen eleven módon is megmutatják az irodalmat. Le lehet a lapot tenni a kávéházi asztalra, és beszélgetni róla, és azt a szerzőt meghívni, aki a legfrissebb lapszámban megjelent. Azt hiszem, szükséges volt ez a felébredés az éles határú világokból, ahol a kelleténél távolabb volt a szerkesztőség az olvasóktól. (Egyed Emese)
Nem élhetünk irodalom nélkül? Miért nem, és vele hogyan? Az elmúlt két-három évtizedben nagyon sokat, s gyorsuló ütemben változott a társadalom, amiben élünk, az életmódunk, olvasási szokásaink, megváltozott az irodalom, az irodalmi sajtó is. A havonta kétszer jelenkező, kolozsvári székhelyű Helikon irodalmi folyóirat főmunkatársát, Egyed Emesét és főszerkesztőjét, Karácsonyi Zsoltot láttam vendégül az élő Sajtóklubban március 29-én, szerdán délután.
A lejátszóra kettintva a 45 perces élő műsor rövidített-szerkesztett változatát hallgathatják meg. (Mihály István)
Szerkesztő: mihaly.istvan, 2017 március 30, 12:47
