Eldöngetés helyett – oktató-nevelő horror
Régi vágású, azaz klasszikus meséken nevelkedett egyedek tudván tudják: a gyermekpróza ezen termékeiben gyakori vendég a horror. Megszokott kellék, megfelelően adagolva fel sem tűnik, mint só a levesben. Számos esetben kifejezetten nevelő célzattal alkalmazzák, szülői intelmekre immunis kisdedtörzsek helytelen megnyilvánulásainak féken tartására.
Őseink alkalmasint komolyan hittek ezen nevelési módszerben, olyannyira, hogy gyakorlatilag a földkerekség valamennyi népi kultúrájában markáns nyomait fedezhetjük fel!
A brit Hannah Byrnes szép csokrot gyűjtött össze a didaktikus célzatú figurákból és a hozzájuk fűződő történetekből.
Lett légyen szó amerikai lábujj-zabáló anyukáról, izlandi gyerekrabló macskáról vagy román vámpír-dinnyéről, az alaptörténet nevelő célzata az évek folyamán feledésbe merült, ami maradt, azok a gyerekek terrorizálására szakosodott főszereplők, nyers megnyilvánulásaikkal.
Íme néhány példa a legbizarrabbak közül, fogadják szeretettel!
A yokai gyűjtőnéven ismert perverz szörnyek kedvenc ökoszisztémája a japán budi. A visszataszító habitusú lények között is külön kategória az akaname – irodalmi fordításban mondjuk kosznyalinda. A ronda, vörös bőrű dögöt különösen hosszú nyelvvel áldotta meg a népi narratíva. A kosznyalinda ezzel lefetyeli le a naturalizmust a felületesen tisztán tartott fürdőszobai kellékekről.
Felhívjuk restebb felebarátaink figyelmét, hogy az akaname mindezek ellenére sem eszményi válasz az illemhely tisztántartásának fogas kérdésére! Nem említettük ugyanis még azon kellemetlen jellemvonását, miszerint habozás nélkül rátámad bárkire, aki a klotyóra merészkedne… Még szerencse, hogy a tiszta budikat ki nem állhatja, ilyenen ülve teljes biztonságban böngészhetjük a napi sajtót.
Japán persze messze van, de ne ringassák magukat a viszonylagos biztonság illúziójába csupán azért, mert gyönyörű tájainkon se szeri, se száma a koszos klotyóknak, mégsem látott még senki akaname-t! Romániában a görögdinnye hajlamos antiszociális megnyilvánulásokra. Tudtak arról, hogy a lejárt szavatosságú példányok vámpírrá változnak? Nem? Hát most szóltunk! Foguk ugyan nem nő, viszont piszokul agresszíven viselkednek, megkergetik a gyerekeket, ami különösen a legkisebbek esetében okozhat komoly traumát! Szerencsére létezik egy bevált népi módszer az ámokfutó dinnye hatástalanítására: fövő vízbe kell helyezni! Vigyázat, szó sincs két légyről egy csapásra, a főtt dinnye ugyan békés, viszont az íze is pocsék! Hiába na: valamit valamiért!
Apropó: megkísértette már Önöket a gondolat, milyen pompás lenne egy óriás testrészeit csócsálni? Hoppá… kedves Lecter doktor úr, nem számítottunk arra, hogy Ön is olvas minket, igazán megtisztelő, de ezúttal a pórnépre gondoltunk! Ugye, hogy nem?!
Egyszer volt, hol nem volt viszont egy Maryland-i kisfiú, ki óriáslábujjat talált a kertben. Megmutatta anyukájának is, aki gyors elhatározással levágta és megfőzte vacsorára. Az egész családnak ízlett, elégedetten tértek nyugovóra, ám az óriás éjjel megébredt és hiányzó tartozékának keresésére eredt (a román argóban kevésbé otthonosaknak jelezzük: erre a helyzetre használják a “nasol moment” kifejezést)!
Óriás természetesen rábukkant kisfiúra és egészben lenyelte. Pont.
Mára talán ennyi is elég, nyugodtan szomorkodják ki magukat, folyt. köv. jövő héten!
a mirror.co.uk nyomán
Szerkesztő: Papp-Zakor András, 2016 május 25, 16:28