Címlap » Műsorok » Láthatár » Párizs, Brüsszel – zsigeri reakcióink és a célszerűség

Párizs, Brüsszel – zsigeri reakcióink és a célszerűség

A brüsszeli merényletek óta nem múlik el nap anélkül, hogy honi televízióink beszélgetőműsoraiban politikusok, közéleti személyiségek, vagy egyszerűen csak az adott tévécsatorna minden témában otthonos megmondóemberei ne fejtenék ki borúlátó meglátásaikat Európa jövőjéről.

Második virágkorát éli Samuel Huntington elmélete a civilizációk összecsapásáról. Az érvelések a természetes érzelmi reakciókon túl időnként látványos logikai vargabetűkkel jutnak el a quod erat demonstrandum-ig: ugyanazok, akik az Egyesült Államok világcsendőri viselkedését hibáztatják a migrációs válság kialakulásáért, Európának úgymond „rosszul értelmezett” toleranciáját, „végletekig vitt multikulturalizmusát” róják fel. Bezzeg Amerika felismerte, hogy itt kultúrák élet-halál harcáról van szó és ekként járt el! Európának is ki kell mondania végre ezt és fel kell vennie a harcot! – mondják.

dr. Tálas Péter

Háborúban állunk-e és ha igen, hány fronton és hogyan kellene megvívni a harcot? Hogyan viszonyuljunk az európai muzulmánokhoz, illetve a nálunk menedéket kérőkhöz? Működhet-e kontinensünk viszonylatában egy „splendid isolation” politika? Mi a tanulság „saját” egykori terrorszervezeteink – a Vörös Brigádok, a Baader-Meinhof csoport, az Action directe vagy az Ír Köztársasági Hadsereg, a baszk ETA, stb. „tündökléséből” és leépüléséből/ felszámolásából? – erről kérdeztük Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatóját.