Kolozsvár: kezelik a leprával fertőzött személyeket, nincs közegészségügyi kockázat
Újabb gyanús eset nincs – mondta a kolozsvári járványkórház orvos-igazgatója, dr. Violeta Briciu.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2025 december 17, 09:42
A leprával fertőzött kolozsvári vendégmunkások kezelése elkezdődött, további fertőzötteket nem azonosítottak, továbbá nem áll fenn a közegeszségügyi kockázat veszélye – hangzott el a Kolozs megyei Prefektúra által szervezett sajtótájékoztatón, amelyen a járványkórház szakemberei is részt vettek.
Az egészségügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy leprás megbetegedést azonosítottak az egyik kolozsvári SPA szépségszalon két alkalmazottjánál. A minisztérium elrendelte a szalon tevékenységének felfüggesztését a járványügyi vizsgálat befejezéséig.
A Kolozs megyei Prefektúra kedden sajtótájékoztatót szervezett, a megjelent szakemberek részleteket osztottak meg a betegek állapotáról. Közölték azt is, hogy a kontaktszemélyeket kivizsgálták, nincsenek további fertőzöttek. Nemzetközi szinten ugyanakkor a jelenség ugyanakkor nem elszigetelt, a hét elején Horvátországban jelentettek egy esetet.
Az egészségügyi hatóságok szerint a fertőzés nem jelent közvetlen közegészségügyi veszélyt. Két leprás megbetegedést igazoltak, a páciensek kezelését már elkezdték, állapotukat kórházi körülmények között figyelik. A betegek kontaktjait kivizsgálták, összesen nyolc személyt, akiknél nem találtak fertőzésre utaló jeleket. Újabb gyanús eset nincs – foglalta össze a sajtótájékoztatón a kolozsvári járványkórház orvos-igazgatója, dr. Violeta Briciu.
“Ezek a páciensek már megkezdték a kezelést, a terápiát már pénteken elindítottuk. Kombinált kezelésről van szó, három antibiotikumról, amit hosszú ideig kell szedniük, akár tizenkét hónapon keresztül. Egyelőre megfigyelés alatt állnak. Továbbra is csapatban, több terület szakértőivel is követjük a két esetet. A páciensek november végén jelentkeztek a kolozsvári járványkórház járóbeteg-rendelőjében. Kollégánk megvizsgálta őket, megbeszéltük az esetet, és mivel bőrgyógyászati tünetekről volt szó, úgy döntöttünk, hogy a legmegfelelőbb hely a kivizsgálásukra a Megyei Kórház Bőrgyógyászati Klinikája. Oda irányítottuk őket, ahol a diagnózist biopsziával meg is erősítették kollégáink. Az érintettek olyan bőrelváltozásokat tapasztaltak magukon, amelyek egyébként nem túl feltűnőek, és első ránázésre nem váltanak ki különösebb gyanút. A fertőzött személyek viszont tudták, hogy az édesanyjuknál leprát diagnosztizáltak, ezért már eleve ezzel a gyanúval jöttek vizsgálatra. Őszintén szólva sem a járóbeteg-rendelésen dolgozó infektológus kolléganőm, sem én nem láttunk korábban leprás esetet, de az epidemiológiai gyanú miatt a biopszia elengedhetetlen volt. Mivel Romániában ez a betegség évtizedek óta nincs jelen, így csak biopsziával tudtunk meggyőződni arról, hogy valóban leprás megbetegedésről van szó. Összesen nyolc kontakt személyt azonosítottunk abban az intézményben, ahol a két megerősített eset dolgozik. Közülük kettőt a hétvégén felvettünk megfigyelésre, de egyikük sem mutat sem bőrgyógyászati, sem neurológiai tüneteket. Őket tünetmentes kontaktként diagnosztizáltuk. A betegségre utaló tünet hiányában mindannyiukat hazaengedtük. A tünetmentes kontaktok számára javasolt egy adag rifampicin nevű készítmény, ezt tegnap meg is kaptak. Ez biztosítja a fertőzés megelőzését. Ugyanígy jártunk el a másik hat kontaktszemély esetében is. Jelenleg tehát elmondhatjuk, hogy az összes vizsgált kontakt esetében nem merült fel további gyanú, nincsenek újabb esetek, és a két beteg kezelése megkezdődött” – ismertette az igazgató.
A doktornő arról is beszámolt, hogy a kezelésük után is folytatódik a betegek monitorizálása a következő 1 évben. A leprával diagnosztizált két személy egy SPA-központban dolgozott. Mindegyik kollégájukat megvizsgálták, de újabb megfertőződést nem igazoltak. A Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) vezetője, Corina Criste szeirint nem áll fenn közegészségügyi kockázat.
“A Közegészségügyi Igazgatóság feladata az epidemiológiai kivizsgálás. Ezt azonnal elindítottuk, miután megkaptuk az első páciens szövettani eredményét. Ekkor kezdtük el vizsgálni, hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, kik lehettek a lehetséges kontaktok, bár hangsúlyozni szeretném: ez a betegség nehezen terjed, jellemzően csak hosszan tartó együttélés során. Ennek alapján, a vizsgálati eredmények birtokában, az Egészségügyi Minisztériummal közösen úgy döntöttünk, hogy kórházba utaljuk az első pácienst és a testvérét is, mivel egy háztartásban élnek. Ezzel párhuzamosan azt is kivizsgáltuk, hogy rajtuk kívül ki kerülhetett még közvetlen kapcsolatba velük. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a tartós kontaktus heti húsz óra, legalább három hónapon keresztül. Ennek alapján úgy döntöttünk, hogy az érintett központ összes dolgozóját kivizsgáljuk. Meg is történt a vizsgálat: bőrgyógyászati és neurológiai szempontból egyaránt, és a két már ismert eseten kívül mindenkit kizártunk. Ami a szalon vendégeit illeti, megkaptuk a listát az ott járt személyekről, az összes rendelkezésünkre bocsátott dokumentumot átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy egyikük esetében sem áll fenn a fertőzés gyanúja.”
A lepra ma már kezelhető betegség, a korai felismerés után rövid időn belül megszűnik a fertőzőképesség. Bár Romániában ritka, a világ több térségében továbbra is előfordul, főként Délkelet-Ázsiában (ahonnan a két fertőzött is származik), Afrikában és Dél-Amerikában. A szakemberek szerint a gyors diagnózis és a kezelés megelőzi a súlyos, maradandó szövődményeket és csökkenti a terjedés kockázatát – magyarázta a sajtótájékoztatón a kolozsvári járványkórház főorvosa dr. Mihaela Lupșe.
“A lepra ma már nem az, ami régen volt. Korábban a lepra nem volt kezelhető, amputációkhoz, sőt önamputációkhoz vezetett, mert a bőrön megjelenő foltok helyén az emberek nem éreztek fájdalmat. A rossz életkörülmények, a szegénység és a kezelés hiánya miatt ezek a sérülések elfertőződtek, és így alakultak ki azok a súlyos következmények, amelyekhez ez a betegség vezetett. Ma már a helyzet teljesen más: a lepra kezelhető betegség. Bár Romániában hosszú ideje nem diagnosztizálták, a világban továbbra is létezik, vannak térségek, ahol százezer lakosra akár tíz eset is jut. Ilyen régió Délkelet-Ázsia, ahonnan ezek a lányok is származnak, de Afrika és Dél-Amerika egyes részei is érintettek. Ezeken a területeken az orvosok számolnak a lepra jelenlétével, felismerik, diagnosztizálják és kezelik a betegeket. A cél nem feltétlenül a betegség teljes felszámolása, mert ez rendkívül nehéz, hanem az, hogy minél korábban felismerjék, csökkentsék a terjedését, hiszen az első kezelési eljárások után a betegség már nem fertőző. Az a cél, hogy csökkenjen a fertőzőképesség, a továbbadás kockázata és a maradandó károsodások kialakulása. Minél korábban kezdődik a kezelés, annál nagyobb az esély arra, hogy megállítsuk a betegség súlyosbodását. Ha a kezelés csak a szövődmények kialakulása után kezdődik, azok már visszafordíthatatlanok. Számunkra ez újdonság, mert eddig nem találkoztunk ilyen esettel, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem fordulhat elő. Vannak emberek, akik olyan térségekből érkeznek munkavállalás céljából, ahol a lepra megszokott. Ezért fel kell készülnünk, szűrést kell végezni, nemcsak lepra, hanem más betegségek esetében is, és hozzá kell járulnunk a korai diagnózishoz és kezeléshez, hogy a fertőzés továbbadásának kockázata nullára csökkenjen.”
A két fertőzött ázsiai vendégmunkás egy bukaresti munkaközvetítő vállalattal érkezett Romániába. Elhelyezésükkor egészségesnek minősítették őket, ugyanis alkalmazásukat nem előzi meg kötelező egészségügyi szűrővizsgálat. A szakemberek szerint ez az eset azt mutatja, hogy a jövőben érdemes lenne átgondolni a harmadik országból érkező személyekre vonatkozó beutazási szabályokat. A leprás megbetegedések kapcsán a prefektusi hivatal pénteken tárgyalt az egészségügyi miniszterrel. A sajtó felvetésére a Kolozs megyei prefektusi hivatal vezetője, Maria Forna arról beszélt, hogy nem lehet kizárólag Kolozs megyére vonatkozóan újragondolni a bevándorlási szabályokat. a miniszternek felvetették az országos intézkedések szükségét. Kolozs megyében jelenleg mintegy tizenegyezer külföldi állampolgár él, több mint felük ázsiai országokból érkezett, emellett körülbelül hétezer ukrán állampolgár tartózkodik a megyében, eltérő jogi státusszal. A prefektus szerint: Nemcsak Romániában jelennek meg ilyen esetek: tegnap például Horvátországban is megerősítettek egy leprás megbetegedést. A szakemberek európai és amerikai adatokkal is alátámasztják, hogy a jelenség nem elszigetelt. A megyei hatóságok az epidemiológiai vizsgálat eredményeit továbbítják a minisztériumnak, és javaslatokat fogalmaznak meg a szabályozások módosítására.
