Élő Kolozsvári Rádió

Rendőrbér, tanári obulusok és a demokrácia milyensége – interjú Hans Heinrich Hansen FUEN-elnökkel

Múlt héten tartotta 60. Kongresszusát az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN. A görögországi Komotini/Gümülcine városában ülésező szervezet határozatot fogadott el az erdélyi és a felvidéki magyarok autonómia-törekvéseinek támogatásáról. Az önrendelkezésért, egyenlő bánásmódért folytatott harc egyébként a patinásabb európai demokráciákban élő kisebbségek türelmét is próbára tette, néhol most is teszi… Mit üzenne nekünk, romániai magyaroknak a dániai német közösség tagja, a FUEN jelenlegi első embere? – kérdezte Hans Heinrich Hansent kollégánk, Papp-Zakor András.

P.-Z.A.: Huszonöt éve annak, hogy Romániában megtörtént a rendszerváltás. Történelmi léptékben talán elhanyagolható idő, egyéni mércénk szerint annál hosszabb! Ezért aztán sokan elégedetlenek azzal a haladással amely a kisebbségi elvárások teljesítésében mutatkozik. Különösen igaz ez az autonómia-követelésre. Az Önök harca sem volt éppen rövid, pedig Dánia azért egészen más világ…Mi lenne az Ön tanácsa a romániai magyaroknak?

Hans Heinrich Hansen fotó: Wikipedia

Hans Heinrich Hansen
fotó: Wikipedia

H. H. H.: Kisebbségként sok mindenről álmodhat az ember…Csakhogy itt minden azon múlik, hogy tekint a többség a kisebbségre! Ellenségként kezeli vagy azt mondja: rendben, itt egy jelentős létszámú közösség, kétnyelvű, két kultúrájú, lássuk, hogyan fordítható ez mindannyiunk hasznára?

Mi a FUEN-nél három pozitív példát szoktunk felhozni a kisebbségi probléma megoldási lehetőségeire. Egyik a kulturális autonómia, a másik a területi – mint Dél-Tirolban – a harmadik pedig a föderális berendezkedés, lásd Belgiumot! Mi a FUEN-nél felmutatjuk a bevált gyakorlatokat és felajánljuk közvetítői szolgálatainkat. Mert ezeket a dolgokat meg kell beszélni először! Azonosítani kell a gondokat és ezek forrását, meg kell keresni a túloldalon azokat, akikben van akarat megoldani ezeket, akik nem a zsigeri elutasítást képviselik!

Azt hiszem különben, ez nagyban múlik a demokrácia-felfogáson. Ha valaki a skandináv példából indul ki, akkor azt látja, hogy ott bizony nagy mértékben érvényesül az egyenlőség! Nincs az a nagy szakadék szegények és gazdagok között, ráadásul hagyománynak számít például a kisebbségi kormányzás. Egyszerűen úgy működőképes, hogy nincs parlamenti többsége! Hát mondjon nekem bármely más országot, ahol ezt meg lehet tenni! Egyszerűen más a szemlélet, a hozzáállás!

Itt ugye 25 éve van demokrácia. Mi az a 25 év?! Dániában 1848 óta megvan! Ez bizony számít! Ami a kisebbségi jogainkat illeti, a gyökeres változás 1955-ben kezdődött. A Bonn-Koppenhágai nyilatkozat a két ország NATO tagságának eredménye volt. Dánia és Németország felismerte, hogy van egy-egy, a szomszédos nemzethez tartozó kisebbsége, amelynek gondjait ildomos lenne megoldani, mielőtt a két ország szövetségessé válik a NATO-ban! 1955-ben mi, dániai németek egyenlő jogokat kaptunk a többségi nemzettel.

Az egyenlőség, az azonos bánásmód szorosan összefügg az elfogadással! A toleranciával, nem is toleranciával, hanem tisztelettel amellyel a másik kultúrája, hite iránt viseltetsz! Azt hiszem, Romániában még hosszú idő telik el, amíg erre a szintre jutnak az emberek…Merthogy a demokráciát meg- és át kell élni! Ez meg a képzettségtől is függ. Nálunk ezzel kezdték például. Dánia nem is olyan régen még mezőgazdasági ország volt, népességének jelentős része ebben az ágazatban dolgozott. Nos, minden azzal kezdődött, hogy telente ezeket az embereket iskolába vitték és tovább képezték! Az alapgondolat az volt, hogy tanulatlan emberekkel nem lehet demokráciát építeni, felelős döntésekhez tudatosan választó népességre van szükség és ehhez bizony tanulni kell…

Valahányszor tényfeltáró útra megyek egy-egy számomra új országba, az első dolog, amiről tájékozódom az, hogy mennyit keres az ottani rendőr és mennyit a tanár. Ebből azonnal megállapítható, demokrácia vagy valami más van ott…

Más: Franciaországot sokan modellértékűnek tekintik. Liberté, egalité, fraternité – szabadság, egyenlőség, testvériség, ugye! Hát ez bizony éppenséggel nem működik Franciaországban! Mert nem lehet egyenlőség ott, ahol a szabadságnak nincsenek meg a belátásra alapozott korlátai. Ha teljes szabadságot akarsz, az a polgártársadat is megilleti, az ő szabadsága pedig korlátozza a tiedet! Ha viszont olyan egyenlőséget akarsz, amilyen a skandináv országokban van, az bizony azon alapszik, hogy a jól kereső embereket jobban megadózzák, vagyis a társadalmi szolidaritás felülírja például a szabadságot! Meg kell találni azt a finom egyensúlyt, amelynek mindezek között fenn kell állnia!  Úgy gondolom, hogy ez a skandináv országokban sikerült a legjobban, övék a legjobb demokrácia!

Nálunk Dániában volt egy miniszter, aki azt mondta: „mutasd meg, hogy bánsz kisebbségeiddel és én megmondom, mennyire vagy demokratikus ország!” Ezzel megérkeztünk az empátia kérdéséhez. Ha nincs benned ilyen, csak nacionalista sablonokban gondolkodsz, akkor bizony a kisebbségeknek nehéz dolguk lesz…

Interjúnk hangfelvétele:

Szerkesztő: Papp-Zakor András, 2015 május 19, 14:50 / actualizat: 2015 május 19, 16:32

Hozzuk a kóstolót – disznóvágáson segédkeztünk Csíkdelnén
Hangoló hétfő, 2025 december 292025 december 29, 11:46

Hozzuk a kóstolót – disznóvágáson segédkeztünk Csíkdelnén

Ha az ember hazamegy az ünnepekre Székelyföldre, és történetesen disznóvágásra is meghívják, akkor lehetőségei szerint ott segítsen,...

Hozzuk a kóstolót – disznóvágáson segédkeztünk Csíkdelnén
„Zarándoklatokra szükség van azért is, hogy nyitottabbá tudjunk válni a világra”
Hangoló szerda, 2025 december 242025 december 24, 12:26

„Zarándoklatokra szükség van azért is, hogy nyitottabbá tudjunk válni a világra”

A zarándoklat egyik jellemzője, amivel mindenki szembesülni fog már az első naptól kezdve, hogy elérjük a határainkat, a korlátainkat –...

„Zarándoklatokra szükség van azért is, hogy nyitottabbá tudjunk válni a világra”
Mézeskalácsot hoz a csuhéangyal
Hangoló szerda, 2025 december 242025 december 24, 08:31

Mézeskalácsot hoz a csuhéangyal

A hagyományos karácsonyfadíszek között előkelő helyet foglalnak el azok, amelyek a kukoricacső leveleiből, csuhéból készülnek: ez...

Mézeskalácsot hoz a csuhéangyal
„Gyújtsál gyertyát, ha leszáll a csendes éj”… akár saját készítésűt!
Hangoló kedd, 2025 december 232025 december 23, 07:06

„Gyújtsál gyertyát, ha leszáll a csendes éj”… akár saját készítésűt!

Az Erdélyi Hagyományok Háza kolozsvári székházában egyetlen délután sokféle karácsonyi díszek készültek. A nemezalmákról már...

„Gyújtsál gyertyát, ha leszáll a csendes éj”… akár saját készítésűt!
Hangoló vasárnap, 2025 december 212025 december 21, 22:40

Új karácsonyi gyermekdal Geambasu Izabelától

Reggeli műsorunkban megmutattuk hallgatóinknak azt a gyerekdalt, amely Nagyváradon született idén karácsonyra. A szerző Geambasu Izabela, aki...

Új karácsonyi gyermekdal Geambasu Izabelától
Hangoló vasárnap, 2025 december 212025 december 21, 22:25

Készítsen velünk nemezelt aranyalmát!

A karácsonyi emlékek közül azok szoktak legkedvesebbé válni, amelyek közös élményekhez kötődnek. Kézműves foglalkozásokra csalogatott...

Készítsen velünk nemezelt aranyalmát!
Hangoló vasárnap, 2025 december 212025 december 21, 08:53

Békeláng Betlehemből az adventi koszorúkra

Idén is eljutott a betlehemi békeláng Erdély tíz magyarlakta megyéjébe. Amint azt a romkat.ro portál is ismerteti, a Romániai Magyar...

Békeláng Betlehemből az adventi koszorúkra
Hangoló péntek, 2025 december 192025 december 19, 13:07

Békét kérjünk karácsonyra!

“A világ mintha állandó feszültségben élne: háborúk húzódnak el, újabbak fenyegetnek, közösségek szakadnak szét, és az emberek...

Békét kérjünk karácsonyra!