Nem is olyan ritka a mentősök elleni agresszió
Nyugalmazott mentőssel és informatikussal is beszélgettünk a récekeresztúri eset kapcsán, amikor (nem is létező) fekete mentővel kapcsolatos álhírek vezethettek egy mentőautó megtámadásához.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 augusztus 10, 17:16
TikTokon terjedő álhír miatt támadtak meg egy mentőautót Kolozs megyében. Récekeresztúr községbe tegnap este riasztották a mentőket egy beteghez, a helyszínről távozva azonban az egészségügyi személyzetet egy fejszékkel, botokkal felfegyverkezett csoport feltartóztatta. A támadók azt hitték, hogy az úgynevezett „gyerekeket lopó fekete mentő” érkezett a településre. Kövekkel is megdobálták a mentőautót, egyikük betörte az ablakot. A szétrepülő üvegszilánkok eltalálták a sofőr szemét. A mentőautó vezetője ennek ellenére el tudott vezetni Kolozsvárig, ahol sürgősségi műtéten esett át. A szilánkok a szaruhártyáját is megsértették, felépülése várhatóan legalább három hónapot vesz igénybe. Hétfőn hét személyt harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek az üggyel összefüggésben, ellenük rongálás, garázdaság és testi sértés miatt indult büntetőeljárás.
Az esetről a nemrég nyugalmazott mentőssel, Deák Andrással beszélgettünk, akit megdöbbentett a hír, de annyira nem lepte meg. Elmondása szerint gyakoriak a mentősök elleni agresszív megnyilvánulások. Ő maga is szenvedett már el atrocitást, hiszen a helyszínre kiérkezve, mindig egy baljós állapot uralkodik, és a jelenlévők a baj miatt már feszültek. A mostani támadás azonban kirívónak bizonyult, hiszen internetes dezinformáció hatására történt.
„Nehéz elhinni, hogy felnőtt emberek filmeket nézvén a TikTokon, a való világot összekeverik képzeletbeli dolgokkal” – hangsúlyozta Deák András. Kiemelte: a mentőautók állományában nem szerepel fekete jármű. Ugyanakkor a belügyminisztérium megerősítette, hogy Romániában egyetlen olyan eset sem került nyilvántartásba, ahol mentőautó emberrablásban lenne érintett.
Az incidens okán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter arra kéri Sorin Grindeanut, a képviselőház elnökét, hogy tűzze napirendre, vitassák meg és gyorsan fogadják el a törvénytervezetet, amelyet 2025 márciusában nyújtott be a közösségi oldalakon terjedő manipulatív és illegális tartalmak terjedésének korlátozására.
W. Szabó Péter számítástechnikai szakértő szerint valószínűleg az úgynevezett India-megoldás lehet hatékony a dezinformáció mérséklésére. Az interjúban kifejtette, hogy Indiában 2018-ban tömeghisztéria keletkezett a WhatsApp-on terjedő álhírek miatt, amelyek arról szóltak, hogy gyerekrabló bandák járják az országot. A felbujtott személyek a források szerint 16 lincselés során 29 embert öltek meg. Az eset folyományaként a WhatsApp elkezdte szabályozni az üzenetek terjedését, illetve megjelölte, hogy melyek a osztott tartalmak. A legfontosabb lépés azonban az üzenetek terjedési sebességének a korlátozása volt, a 150-es limit bevezetésével. Ez az ajánló rendszert fogja vissza, hogy a gyorsan felfutó tartalmak ne jussanak el olyan emberekhez, akik nem követik az adott gyártót. Ez lehet a megoldás a TikTok esetében is – vélekedik W Szabó Péter, aki a „fekete mentős” dezinformációs videók sajátosságait is jellemezte.
Riporter: Orbán Szabolcs
