Egészségügyi reformokat jelentett be a kormányfő és a miniszter
Ilie Bolojan azt mondta, az egészségügynek 10 milliárd lej költségvetés-kiegészítésre van szüksége, ami a jelenlegi körülmények között nagy nyomást jelent az állami költségvetésre nézve.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2025 július 22, 09:37
Ilie Bolojan miniszterelnök, Alexandru-Florin Rogobete egészségügyi miniszter valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke, Horațiu-Remus Moldovan tegnap bemutatta az egészségügyi rendszer reformjára vonatkozó javaslatokat, amelyek a második deficitcsökkentési intézkedéscsomag részét képezik. Az intézkedések a múlt héten bejelentett helyi közigazgatási reformokat követik a sorban.
Ilie Bolojan azt mondta, az egészségügynek 10 milliárd lej költségvetés-kiegészítésre van szüksége, ami a jelenlegi körülmények között nagy nyomást jelent az állami költségvetésre nézve.
A miniszterelnök bírálta egyes kórházak hiányos menedzsmentjét és adminisztrációját, az aránytalan bérkiadásokat valamint a digitalizálási folyamatban tapasztalt késéseket. Ilie Bolojan szerint az egészségügyre fordított pénzösszegek növekedése nem tükröződik arányosan a szolgáltatások minőségében, sem a páciensek elégedettségi szintjében. A miniszterelnök bírálta a digitalizálási folyamat lassúságát és hiányosságait, és sürgette az egészségbiztosítási pénztár szoftverjei frissítésének befejezését, amelyek hatékonyabbá és követhetővé tennék a kiadásokat.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter arra biztatta azokat a kórházigazgatókat, akik nem tudnak hatékony menedzsmentet biztosítani, hogy mondjanak le azok javára, akik erre képesek. Azt mondta, szégyelli, hogy 77 milliárd lej egészségügyi költségvetés mellett léteznek olyan kórházak, ahol elküldik a beteget, hogy vegyen fájdalomcsillapítót magának.
Az egészségügyi miniszter kifejtette, hogy az egészségügy hatékonyabbá tétele nem jelenti azt, hogy a kórházak a szükséges anyagi források nélkül maradnak, vagy, hogy kevesebb pénz jut a betegekre, hanem azt, hogy átcsoportosítják az alapokat a hatékonyabb működés érdekében.
Alexandru Rogobete azt is bejelentette, hogy a magánkórházaknak kell állniuk a költségeket, ha állami kórházba küldenek át pácienseket, akiknek a kezelését a szövődmények miatt már nem tudják biztosítani. Magyarázata szerint sok olyan eset van, amikor egy páciens magánkórházban kezdi el a kezelést vagy esik át sebészeti beavatkozáson, miután azonban állapota objektív okok miatt súlyosbodik, vagy szövődmények lépnek fel, az intézmény átküldi egy állami kórházba. Az állami kórház jelentős összegeket költ a páciens kezelésére, ezeket azonban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem téríti meg maradéktalanul. A miniszter szerint az intézkedés ‘nem lesz népszerű’, de ‘feltétlenül szükséges’ a jelenség megfékezésére. Rogobete leszögezte: a magánkórháznak abban az esetben is fizetnie kell, ha nem onnan irányították át a pácienst, de a beteg a magán egészségügyi intézményből való kiengedését követő 48 órában egy állami kórházban azonos típusú ellátásra szorul.
Emellett ha egy kórház fiktív szolgáltatásokat próbál meg elszámoltatni, az egészségbiztosítási pénztár megvonja az intézménytől a szerződésben szereplő összeg 10 százalékát. Alexandru Rogobete szerint az állami és a magán egészségügyi intézmények sok esetben olyan betegeknek nyújtott szolgáltatásokat is elszámolnak, akik nem is jártak az adott kórházban. Az ilyen eseteket próbálják meg kiszűrni a szankcióval. Hozzátette: a fiktív kórházi beutalások esetén az azt elrendelő orvost és az osztályvezető orvost egyaránt szankcionálni fogják: az orvosnak felbontják a munkaszerződését, az osztályvezető orvost pedig leváltják a tisztségből.
hírösszefoglaló
