Mi a hasonlóság Băsescu, Iohannis és a magyar Országgyűlés között?
Erdélyben nem ajánlott a határon túliak szavazati jogának megkérdőjelezése. Rögtön jön a köpködés, a nemzetárulózás, ballibsizés.
A politikai nyár egyik slágere az a téma volt, hogy létrehoz, vagy sem a magyar kormány határon túli választókerületeket. Amennyiben létrehoz, ez azt jelentené, hogy Erdélyből mintegy 5 képviselő jutna be a magyar Országgyűlésbe az itt szerzett szavazatok által. Fontos leszögezni, hogy egyelőre a magyar kormány illetékesei határozottan cáfolják, hogy terveznek ilyen lépést, viszont ellenzéki oldalon biztosra veszik, hogy erre sor kerül. Az RMDSZ szóvivője is megszólalt a témában, Csoma Botond azt nyilatkozta, hogy elképzelhetőnek és lehetségesnek tartja az egyéni választókörzetek kialakítását a határon túl.
A határon túliak szavazati joga hosszú évek óta megosztó téma. A támogatók azt az álláspontot képviselik, hogy nem lehet elsőrangú és másodrangú állampolgárságot létrehozni, ha valaki a magyar nemzet tagjának vallja magát, és rendelkezik állampolgársággal, akkor szavazhasson. Az ellenzők szerint a határon túliak nem Magyarországon adóznak, a mindenkori hatalom döntései nem befolyásolják a mindennapjaikat, ezért ne szóljanak bele a törvényhozó testület összetételébe. Közismert, hogy jelenleg határon túl csak az országos pártlistákra lehet szavazni, az egyéni választókerületi jelöltekre nem, ez pedig az elemzések szerint oda vezet, hogy csupán egy szimbolikus gesztusról van szó, hiszen a határon túl leadott szavazatok egyetlen egy mandátum sorsát sem befolyásolják.
Erdélyben nem ajánlott a határon túliak szavazati jogának megkérdőjelezése. Rögtön jön a köpködés, a nemzetárulózás, ballibsizés. Azonban nézzük meg, hogy mi is történt Romániában, az elmúlt két államelnök, Traian Băsescu és Klaus Iohannis megválasztásakor. 2004-ben Băsescu az akkori miniszterelnökkel, Adrian Năstaseval mérkőzött meg a második fordulóban, több mint 10 millió leadott szavazat mellett Băsescu alig több mint 200.000 vokssal nyert. Ez pedig kevesebb, mint amennyivel Băsescu megverte ellenjelöltjét Moldova Köztársaságban. Magyarán: a Moldova Köztársaságban élő kettős, moldovai és román állampolgárok eldöntötték, hogy ki vezesse Romániát. Jó volt ez nekünk? Adják meg a választ önök.
Aztán 2014-ben Klaus Iohannis Victor Ponta akkori miniszterelnökkel meccselt a második fordulóban. Minden felmérés magasan a Ponta győzelmét jósolta, mindaddig, amíg az első forduló után egy orcátlan botrány tört ki amiatt, hogy az Európában élő román diaszpóra nem tudott szavazni a szavazókörzetek és szavazófülkék alacsony száma miatt. A felfokozott kormányellenes hangulat begyűrűzött az országba, mozgósította a nem feltétlenül pro Iohannis, de a kontra Ponta szavazókat, és az eredményt már tudjuk. Magyarán: az Európában élő román diaszpóra eldöntötte, hogy ki vezesse Romániát. Jó volt ez nekünk? Adják meg a választ önök.
Nem túlzok sokat, ha azt állítom, hogy az elmúlt 20 évben olyanok döntöttek Románia sorsáról, akik életvitelszerűen nem itt élnek. És akkor kanyarodjunk vissza oda, ahonnan elindultunk: jó lenne a Magyarországon élőknek, ha olyanok döntenének az ország sorsáról, akik nem ott élnek? Én nem tudom. Adják meg a választ önök.
