Mitől boldog egy város?

A boldog város fogalma mindig mindenkinek mást és mást fog jelenteni.

Mára boldogság-teszttel készültem. Üljünk le kényelmesen a képzeletbeli kanapéra, és gondolkodjunk el ezen: „Egytől ötig terjedő skálán, ahol az öt azt jelenti „boldog vagyok”, az egy pedig azt, „boldogtalan”, hol helyezkedem el most, hol voltam, mondjuk, év elején, és hol szeretném látni magamat a jövőben?

Persze, a boldogság mindenkinek mást és mást jelent. Van, aki boldog mert télen-nyáron Bora-Borán, a Maldív-szigeteken vagy Baliban üdülhet; és van aki hálás hogy, végre, ingyen táborba küldheti gyermekét, legalább ő nyaraljon idén egy kicsit! Van, aki boldog, mert Ferrarival vagy Lamborghinivel ugorhat le hétvégén a tengerpartra, és van, aki örül, ha két műszak között van ideje kiülni a Szamos-partra megcsodálni a magasfeszültség-oszlop tetejére tűzött naplementét. Természetesen a végletek, az egyes és az ötös között is létezik boldogság!

A napokban megtudtam, hogy Kolozsvár ott található a legboldogabb városok listáján. Romániából két város szerepel a Happy City Index 250-es toplistáján, kettő, több nem. Kolozsvár a 195-ik helyen, Brassó a 220-ik helyen, azaz bronzérmesek. Budapest szintén bronzérmes, a 122. helyen áll. Az első helyet a dániai Aarhus városa foglalja el, a másodikat a svájci Zürich, a harmadik helyen Németország fővárosa, Berlin áll.

A lista elkészítéséhez a kutatók alapos munkát végeztek, a rangsoroláshoz több ezer, az életminőségre valamint a lakosság boldogságérzetére vonatkozó tényezőt vettek figyelembe, és fontosnak tartották megjegyezni, hogy nem egy elképzelt személy boldogsági szintjét elemezték egy adott helyen, hanem egy adott város valós lakóinak helyzetét tanulmányozták.

A városlakók boldogsága sok tényezőtől függ – fejtették ki a tanulmány készítői. Az emberek különbözők, mindenki más, egyedi, szükségleteik is különböznek, ezeket, a többi között, történelmi, geopolitikai tényezők vagy éppen a hagyományok határozzák meg. A városok jövőjét lakosai alakítják, ráadásul a városi táj folyamatos átalakulás tárgya – tették hozzá.

A boldog város fogalma mindig mindenkinek mást és mást fog jelenteni. Mást a felnőttnek, és mást az ötéves gyermeknek, aki játszóterekre vágyik, de leginkább arra, hogy szüleivel minőségi időt tölthessen. Ez utóbb szempontból fontos lehet például, hogy a munkahelyről minél gyorsabban haza lehessen jutni.

Nem helyes egyetlen vezető városról beszélni – állapították meg a boldogságlistát kidolgozó kutatók. Inkább azon városok csoportját kell meghatározni, amelyek elkötelezettek a boldogság meghonosítása és gyarapítása iránt. Ebben a folyamatban a nevelés, az inklúzió, az integráció, a gazdaság, innováció, mobilitás, környezetvédelem, zöld övezetekhez való hozzáfés nem csak a helyi hivatalosan felvállalt politikák fontos részei, de a lakosság számára tappintható, látható megoldásokat is jelentenek, amelyek közvetlenül kihatnak életminőségükre – szögezte le a tanulmány készítője, az életminőség és szociális politikákat kutató intézmény, az Institute for Quality of Life.

Végezetül (ezt nem hagyhatom ki!), tudták, hogy létezik egy, igaz a világtól elzárt ország Ázsiában, Bhután, ahol jó ideje, több mint fél évszázada, mindent a nemzeti boldogság mutatójával határoznak meg az országok teljesítményének egyik alapvető mutatója, a bruttó nemzeti össztermék (GDP) helyett? A királyság, bár nyugati mérce szerint szegény ország, sokáig elzárkózott a nemzetközi eseményektől de még a turistáktól is, így próbálta megőrizni értékeit, egyrészt érintetlen természeti kincseit, másrészt azt a mentalitást, mely szerint, a nyugati gondolkodásmódtól eltérően, nem a vagyon és a fogyasztás, henem a boldogság a fontos. A himalájai királyságban úgy dolgozzák ki az ötéves terveket, hogy a Boldogság Kutatóintézet munkatársai bejárják az országot, és kérdőív segítségével felmérik a lakosság boldogságszintjét. A legutóbbi felmérés szerint a megkérdezettek 93 százaléka boldognak vallotta magát.

Szóval, hol a boldogság? Az imént elvégeztük egyéni kis tesztünket! Üldögeljünk még pár percig a képzeletbeli kanapén, és a fentiek alapján tegyük fel a kérdést: az egytől ötig terjedő boldogság-skálán, hol helyezkedik el a város, a falu, ahol élek? És az ország?