Címlap » Vezető » Főoldal » Szökőéven innen és túl – a csillagásszal Caesartól XIII. Gergelyig és tovább

Szökőéven innen és túl – a csillagásszal Caesartól XIII. Gergelyig és tovább

A csillagászati és a naptári év különbözőségéből fakad, hogy négyévente egy-egy plusz nap kerül be a naptárba, a szökőnap; ezek az esztendők pedig, amelyek 365 helyett 366 napot számlálnak, értelemszerűen szökőévek. Szenkovits Ferenccel beszélgettünk.

A babona szerint szökőévben – amilyen a 2024-es év is – például nem szabad építkezésbe fogni, felmondani és házasodni sem. Érdekesség, hogy Írországban a hagyományok szerint négyévente, szökőnapon a nők is megkérhetik a férfiak kezét. A világon nagyjából négymillió ember él, akik február 29-én születtek – ha pedig visszapörgetjük az idő kerekét, megtudhatjuk, hogy ide tartozik mások mellett a vértanú Apor Vilmos győri püspök, Gioacchino Rossini olasz zeneszerző, Michéle Morgan színésznő, Dennis Farina amerikai színész, III. Pál, az utolsó reneszánsz pápa, valamint az olimpiai bajnok kajakozó, Kovács Katalin is.

Egyesek szerint február 29-e a szökőnap, és ha kézbe vesznek mostanság egy falinaptárt, megerősíthetik magukban, hogy jól tudják. A szökőnap viszont február 24-e – egyebek mellett erről is szó lesz, de március kalendájáról, újholdról és teliholdról, Julius Caesar és XIII. Gergely pápa hozzájárulásáról, meg persze különböző számozásokról, megnevezésekről is. Elöljáróban annyit, hogy a szökőév eredete a Gergely-naptár bevezetéséig nyúlik vissza, amely a Julián-naptárt váltotta.

S ha ez még nem lenne elég, kiderül az is, hogy miért „maradt alul” február a többi hónaphoz képest, amelyek 30 vagy 31 napot tartalmaznak, és hogy tulajdonképpen milyen időszámítást is használnak a csillagászok – miért mondják például azt, hogy ők csak rendületlenül számolják a napokat, a hónapoktól és az évektől függetlenül.

Horváth László felvétele

Szenkovits Ferenc matematikussal, csillagásszal, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Matematika és Informatikai Intézetének docensével beszélgettünk, akinek egy tiszteletbeli tisztsége is van: évek óta ő az egyetemi csillagvizsgáló igazgatója, magyarán gondját viseli a csillagvizsgálónak.

A rómaiaknál a március kalendája előtti hatodik nap volt az, amit megismételtek – ante diem sextum Calendas Martias –, tehát ezután betettek még egy plusz napot; ilyenként február 23-a az, amit meg kell ismételni. Így lett a szökőnap február 24-e. A katolikus egyház ilyenként február 24-ét megőrizte egészen a hetvenes évek elejéig. Nem volt ünnepnap, viszont négyévente ez volt a szökőnap, és aztán továbbtolták az ünnepeket, Mátyás ünnepét is. Ez napjainkban már nem így szerepel a naptárakban, tehát most már a szökőnapot egyezményesen, kényelmesebb, áttettük 29-ére, és akkor nem ünnepli senki a neve napját. Ezt a hagyományt feladtuk, de eredetileg oda volt beékelve a szökőnap, február 23-a és 24-e közé.