Címlap » Vezető » Főoldal » El kell dönteni, mekkora áldozatra vagyunk készek Ukrajnáért

El kell dönteni, mekkora áldozatra vagyunk készek Ukrajnáért

Hogyan tudná a nyugat igazán hatékonyan szankcionálni az agresszort? Dr. Tálas Péterrel a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjével beszélgettünk.

Dr. Tálas Péter

Lesz vagy nem lesz a 2014 óta tartó, félig-meddig jegelt háborúnál nagyobb fegyveres konfliktus Ukrajnában? Hetek óta ez a kérdés tartotta lázban a világot, különös tekintettel rendkívüli horderejű folyományaira. Nos, hétfő estétől a kocka el van vetve. A szerencsétlen irányba. Mit hozhat ezek után a jövő? A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjével, dr. Tálas Péterrel beszélgettünk.

„Mivel 2014 óta nem sikerült Oroszországnak megállítania Ukrajna nyugat felé való elmozdulását így úgy döntött az orosz vezetés és személyesen Putyin is, hogy ezt háborúval fogja megakadályozni. Ennek a felépítése, ennek az elkezdése zajlik most. Ugye egy nem hivatalos orosz-ukrán háború 2014 óta tart. Azóta, mióta Oroszország támogatja és irányítja a szeparatistákat. Tehát azt mondanám, hogy a mostani kérdés az, hogy hivatalosan is nyílt háborúvá eszkalálja-e a kelet-ukrajnai konfliktust. Az orosz lépések egyértelműen erre utalnak, még akkor is egyébként, ha Vlagyimir Putyin azt állítja, hogy az orosz haderő csak békét teremteni siet Ukrajnába.”

Dr. Tálas Péter szerint nincs egységes szankciópolitika, ami gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy Oroszország megvalósítsa apró lépéssekkel azt, amit szeretne. Ugyanakkor hozzátette:

„Hatékony és okos szankciókat csak az tud bevezetni, akinek komoly gazdasági kapcsolatai vannak a szankcionált országgal. Ebből a szempontból az Oroszországgal szembeni szankciók kulcsszereplője Európa. Ezen belül is napjainkban leginkább Hollandia, az Egyesült Királyság és Németország. (…) El kell dönteni, hogy tudunk-e áldozatokat vállalni az ukrán állammal való szolidaritás érdekében.”