Országos Rákellenes Terv – kinek segít, mikor láthatjuk a hatását?

A Sétatérben ezúttal a nemrég bemutatott országos Rákellenes Tervet vesszük górcső alá. Kinek segít, mikor láthatjuk a hatását, és kin vagy min múlhat a megvalósulása?

A műsor a szöveges összefoglaló végén teljes terjedelmében meghallgatható.

Illusztráció

Az Európai Unióban 2020-ban 2 millió 700 ezer új rákbeteget vettek nyilvántartásba. Ugyanabban az évben 1 millió 300 ezer ember halt meg ezzel a betegséggel összefüggésben. Ezeket az adatokat tartalmazza a Globocan nemzetközi adtabázis. A Romániára vonatkozó adataik szerint, 98.886 volt abban az évben az új eset és 54.486 az elhalálozás.

A férfiak ebben a betegségben kicsit többen vannak, mint a nők. Pélsdául 2020-ban mintegy 8800-zal több volt az új férfi beteg, és körülbelül ugyanennyivel több férfi halt bele a betegségbe. Mindkét nem esetében leggyakoribb a vastag- és végbél-daganat, a tüdőrák, a melldaganat, a prosztata- és a hólyagrák. Férfiaknál gyakori a gyomorrák is Romániában.

Dégi László Csaba

Adataink tehát vannak, legalábbis két évvel ezelőttről. Annál frissebbre talán azért kell még várni, mert nincs országos rákregiszter. Ez volna az a katalógus, amelybe bekerül minden daganatos beteg, függetlenül attól, hogy hol és mikor diagnosztizálták, és innentől kezdve tudni lehetne róla, hogy milyen kezelést kapott, hányszor, hányfélét, és mi lett a betegsége kimenetele. Ilyen regisztert létrehoztak Kolozsváron és talán Temesváron is. De nincs ilyen Bukarestben és Jászvásáron – hogy csak a nagy onkológiai központokat vegyük alapul, könnyedén eltekintve ezúttal attól, hogy minden megyében, legalábbis a megyeszékhelyen a legnagyobb kórházban van onkológiai osztály, ahová naponta jönnek új páciensek, akik egyelőre nincsenek jelen egy közonti nyilvántartásban. Ilyen regiszter nélkül sem a betegek útját nem lehet jól és egyértelműen követni, sem a hosszú távú műszaki fejlesztéseket nem lehet összefüggésekbe helyezve, adatokra támaszkodva megtervezni – vagy legalábbis nagyon nehéz.

Az Európai Bizottság 2021. február 3-án mutatta be az Európai Rákellenes Tervet, amely négy nagy beavatkozási területet említ: a prevenciót, a korai felfedezést, a diagnózist és kezelést, valamint az életminőség javítását. Mindezekhez majdnem 4 milliárd euro költségvetés is társul.

A dokumentumban beszélnek arról – ami Románia esetében is fontos – hogy fejleszteni kell az emberek egészségtudatosságát, csökkenteni kell a dohányzást és a káros alkohol-fogyasztást, figyelni kell az étkezésre és a testmozgásra csakúgy mint például a káros sugárzásokra és más környezetszennyező faktorokra. Az Unió 2021-22-ben tervezte feltérképezni az egyenlőtlenségeket, amelyekkel a betegek szembesülnek az onkológiai ellátásban. S a tervei között szerepel a kapcsolódó kutatások és innovációk támogatása is.

László Attila

Ugyanakkor ettől Romániában még nem lesznek hiteles, naprakész adatok a rákbetegekről. S ha az ellátást még általában jónak is tartjuk idehaza, a megelőzésben korai diagnózisban és az életminőségre való figyelésben biztosan vannak lemaradásaink más uniós országokhoz képest. Például, Romániában kell a legtöbbet várni a legújabb gyógyszerekre. Több mint 2 és fél évig tart, amíg egy ilyen szer felkerül az ártámogatási listára. Ugyanez a folyamat Németországban 4 hónapot vesz igénybe. S közben – 2016 és 2019 között – Románia csak minden negyedik hasonló gyógyszer használatát támogatta, Németország például háromszor annyit.

Románia nemrég mutatta be az országos rákellenes tervet, amely értelmében jövő évtől lesznek szűrőprogramok többféle ráktípusra, ;s meghatározzák annak a feltételeit, hogy kifizessék a rákbetegek genetikai tesztelését, hiszen ezáltal célzott kezelést tudnak adni nekik. 2024 végére elkészül az Országos Rákregiszter – mondta az elnök. Kijelentette továbbá, hogy jövőtől lehetővé tennék a palliatív ellátás finanszírozását, illetve, hogy 2023-tól 2026-ig létrehozzák azt az Innovációs Alapot, amely biztosítaná a betegek gyors hozzáférését az innovatív terápiákhoz. Mindez tehát leghamarabb jövőre kezdődik az ez év elején bemutatott terv szerint.

A kidolgozók között volt László Attila orvos-szenátor, az összeállításban ő beszél a tervről. Megkédeztük továbbá Dégi László Csaba pszichoonkológust, aki attól tart, hogy a dokumentum, amelynek előkészítésében a társ-szakmák nem vehettek részt, még el is bukhat a megvalósításon.

Házigazda: Rácz Éva

Szerkesztő: kristalybea, 2022 február 3, 18:13