Címlap » Vezető » Főoldal » A régi magyar irodalom korszerűsége

A régi magyar irodalom korszerűsége

Régmúlt, de nem időszerűtlen.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának Magyar Irodalomtudományi Intézete (Res Litteraria Transylvaniae Vetus Irodalom- és Művelődéstörténeti Műhely) együttműködve az egyetemek régi magyar irodalom tanszékeivel, a RefoRC nemzetközi konzorciummal, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Irodalomtudományi szakbizottságával, 2018. május első hétvégéjén szervezett három napos nemzetközi tudományos konferenciát Kolozsváron A dialógus formái a magyar régiségben (1450–1750) címmel. A továbbiakban interjút hallhatnak Gábor Csillával a BBTE bölcsészettudományi karának egyetemi tanárával, aki a nagyarányú rendezvény főszervezője volt és ennek végeztével kértük arra, hogy értékelje a tudományos seregszemle eredményeit.

Dr. Hörcher Ferenc A politikai konfliktusok kezelésének technikái a kora modern városi magisztrátusokban címmel tartott előadást. Az előadás a magyar királysági és erdélyi fejedelemségi városi példákon próbálta bemutatni, hogy miként tudták lecsillapítani az egymásnak feszülő indulatokat a tanácstagok. Az érvelés lényegét az adja, hogy a korabeli politikai élet forgandóságából kifolyólag a helyi közösségek igencsak megbecsülték a béke körülményeit, és sokkal erőteljesebb korlátokat állítottak az egyéni vagy részérdekek erőszakos érvényesítésére törekvő erőkkel szemben. A mi nézőpontunkból is tanulságosak azok az eszközök, amelyeket e célra mozgósítottak elődeink, például az a kompromisszumkészség, amely a személyi ellentétek meghaladását is követelményül szabta a városi vezetők elé. Mindebből érdekes tanulságok adódnak arra nézve, hogy igenis van tanulnivalónk nem demokratikus korszakok városvezetési technikáiból. Az előadást követően beszélgetettünk el az előadóval, aki a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai intézetének vezetője és egyben a Budapesti Pázmány Péter Egyetem tanára.

A magány dialógusa. Mikes Kelemen: Törökországi levelek címmel tartott előadást a Szegedi Tudományegyetem munkatársa Kovács Eszter, aki A dialógus formái a magyar régiségben elnevezésű három napos nemzetközi tudományos konferencia egyik meghívottja volt. Aligha szükséges hangsúlyoznunk, hogy a levélirodalom dialogikus, hiszen maga a levélváltás idő és térbeli távolság ellenére kezdeményezett és megvalósított írott dialógus. Az írásbeliség technikai változásai, átalakulása, új közvetítő csatornák megjelenése és elterjedése sem törölte a levelezés alapvetően „pár-beszéd” jellegét. A dialógus kiaknázása különösen érdekes olyan levélgyűjteményekben, ahol tényleges levélváltás nem történt vagy csak feltételezhető, hiszen a párbeszédet ebben az esetben egyetlen individuum hozza létre, valósítja meg. A magyar irodalomra irányuló viszonylag csekély nemzetközi figyelem nem tette lehetővé, hogy Mikes Törökországi levelei Diderot és Sophie Volland levelezéséhez hasonlóan híressé váljon ,mint „egyetlen hangon folytatott dialógus”. Ám ez nem jelenti azt, hogy Mikes nem teremti meg ugyanezt a levélírói monológ-dialógus helyzetet és levélgyűjteménye ne lehetne ezzel kapcsolatos rendkívül sokrétű elemzések alapja. Előadását követően készítettünk interjút az előadóval.